Adventi remények
Tele van szívünk ádventi
reménnyel, A várakozásnak az öröme tölti be a szívünket.
Lelkünk is felöltözik
hófehér ruhába, Mint mikor a tíz szűz a vôlegényt várta.
Jaj! Csak mi is el ne
aludjunk! Hogy elmúljon az óra,
Mikor jön a világ
Megváltója. Kétezer éve és még annak elôtte,
Az akkori világ azt hitte,
Égi jelekkel, mennyei pompával
Jön a Megváltó e földi
világra. Azt senki nem tudta, nem is sejtette,
Hogy a Mennyei Atya, aki e
világot alkotta Egyszülött Fiát majd jászolban ringatja,
És hogy istállóban
születik a világ Megváltója. Meg kellett volna érteni ennek a bűnös világnak
A krisztusi jászolnak az
üzenetét, Hogy alázatban és szeretetben éljen a földnek színén.
De sajnos ott tartunk,
mint régen az Édenben, Hogy annyi sok jó közül, csak a rossz kell az embernek.
Mert hiába múlt el kétezer
esztendô Csak a létszám sokasodott,
És még több lett a Jézust
megvetô. Mert a kígyónak a szavát jobban elhiszik,
Pedig tudjuk, hogy az a
kárhozatba visz. Félô, hogy nem csak az Édenbôl,
De a földnek színérôl is
ki leszünk űzetve, És nem özönvízzel, hanem tisztító tűzzel.
Tűz, amely éget, tűz,
amely perzsel, És ha majd te is megérzed a tűznek forró szelét,
Amikor azt hiszed, most
már minden véget ér. De ha maradt még a szívedben
Egy parányi Ádventi remény
Ne veszítsd el hited!
Mert Jézusnak azt mondta Akik ôbenne hisznek, azok nem égnek meg.
Testvérem! Ennek a szónak
az ígérete és hite Töltse be lelketeket és így várd a Messiást!
Akkor a lelked is megérzi
majd, Hogy a várva várt Krisztus
Hoz majd SZABADULÁST. Jankovicsné Csereklye Éva
E hét nap alatt mindenben a mértékletességet kell megvalósítanunk. Sajnos a mai embernek ez is kényes terület. Az anyagi javakhoz való vonzódás miatt talán a négy erény legnehezebben megvalósítható tagja. Mivel a mohóság az ember "kis én"-jét erősíti, kétségbeesetten próbáljuk minden vágyunkat azonnal kielégíteni. Ezt az erőt kell megzaboláznunk e héten.
A helyes hozzáállás kialakításához segítséget adhat a manicheista tanításban megtalálható kéz-, öl- és száj pecsétjének tanulmányozása (erről a harmadik számban lehet olvasni). Fontos tudnunk, hogy a mértékletesség gyakorlása során nem az a feladat, hogy ösztöneinket és vágyainkat teljesen elnyomjuk. Ha ezt tesszük, a lehető legnagyobb hibát követjük el! Inkább próbáljuk betartani az arany középút elvét, és ismét csak hallgassunk a megérzéseinkre. Az önsanyargatás és a mohóság a két véglet, amit el kell kerülnünk. Étkezés, beszéd, szórakozás, nemi élet. Ezen területekre szenteljünk különös figyelmet a hét során. Igyekezzünk rájönni és efogadni azt, hogy a "kevesebb a több"!
----------------------------------
Hallottál-e már az Adventi Üzenetekről?
Készülődjünk Karácsonyra!
Mindig csodáltam azokat a
szerkezeteket, melyek látszólag kikapcsolva pihennek, de egy megadott
pillanatban, egy előre beprogramozott időpontban megelevenednek és csipogva
fütyülve figyelmeztetnek valamire.
-----------------------------------------------
DECEMBER.2 Az Úr munkája bennünk 1János 3,4–12 Tanítsák
meg népemet a szent és közönséges közti különbségtételre, és oktassák őket a
tisztátalan és tiszta közti különbségtételre (Ez 44,23)! Jézus azért jött, hogy
a teremtés eredeti tisztaságát helyreállítsa. S ne csupán helyreállítsa (megigazítsa),
hanem ebben meg is tartsa (Megtartó). A tisztaság erénye a tisztaság vágyával
kezdődik. A tisztaság erényének legerősebb támogatója a mértékletesség, a józan
határ. Az önuralom halálig tartó gyakorlat, nem pedig olyasmi, amit egyszer s
mindenkorra végleg elsajátítottunk. Soha ne gondoljuk, hogy az már végleg a
miénk, már végleg józanok vagyunk, már végleg tiszták! Legyünk őszinték
magunkhoz, ismerjük el, hol tartunk az úton, s mivel kell még leszámolnunk!
Éles határokat kell húznunk, és alaposan át kell gondolnunk, milyen be-
hatásoknak tesszük ki magunkat és családtagjainkat. Lehetetlen engedékeny- nek
lenni önmagunkkal szemben erkölcsi kérdésekben úgy, hogy ne fizetnénk meg végül
az árát. Csak a tisztaságra törekvő képes különbséget tenni jó és rossz között,
mert igyekezete őrzi meg erkölcsi ítélőképességét. Aki nem tud ítéletet alkotni
önmaga és mások magatartásáról, tetteiről, könnyen lehet, hogy már elvesztette
tisztaságát vagy tisztaság utáni vágyát is. Vajon miért helyez Isten oly nagy
hangsúlyt a megtérésben a szív meg- tisztítására? Az Úr akarata: békesség Zsoltárok 35,17–28 Ha
a csendesség pillanataiban nem vagy boldog, hogy lennél képes az élet zajában
és viharában, feladataiban és gondjaiban boldog lenni és maradni? Békés napot!
– szoktuk kívánni egymásnak. De nekem nem békés napra van szükségem, hanem
magára a békére. Nem békés körülményekre, hanem a belső béke ajándékára. Nekem
és bennem kell a béke! Számomra ne a nap legyen boldog! Ne boldogító események
jöjjenek! Én legyek boldog, bennem legyen boldogság! Ha Krisztus gyermeke vagy,
jogod van a békére és a boldogságra. Ha nem vagy Krisztus gyermeke, akkor csak
az emberi jogokra tarthatsz igényt. S azok teljesülése a mindenkori
hatalmasoktól függ. Akarj többet! Légy Isten gyermeke! Higgy Krisztusban! Kezdd
most vele! Miért ne most kezdenéd? Miért ne most hinnél benne? Ne mástól várd a
békéd! Hogy léphetsz át ezen a kapun? Talán még sosem értetted meg, hogy
Krisztus a csend istene. Csend nélkül s a csendben megerősített lelki kincsek
és értékek nélkül sokáig nem marad veled. Veled van az Úr, ne félj! De ne is
vágyakozz ennél többre, mert nincs több, ennél nincs nagyobb! Mert a békesség
csendesség az Úrral a szívben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése