A teremtés. Mózes I. könyve 1. rész
A körülöttünk levő világot Isten teremtette. Megalkotta a Földet, a világosságot, az eget, összegyűjtve a Földön levő vizeket, létrehozva ezzel a tengereket és a szárazföldet. Megalkotta a növényeket, a Napot, a Holdat és a csillagokat, a vízi, majd a szárazföldi állatokat. Mikor minden elkészült, Isten megteremtette az embert a maga hasonlatosságára. Ebben a munkában Isten örömét lelte. A munka befejeztével megpihent, gyönyörködött teremtményeiben.-------------------------------------------------------------
A KINCS. Szerző: Palásti László
1. Ott legbelül, mi csak a tiéd,
Őrzöl egy hatalmas Kincset,
Mit nem láthatsz és nem érthetsz meg,
De ott lakik benned Isten,
Refrén
Őrzöl egy hatalmas Kincset,
Mit nem láthatsz és nem érthetsz meg,
De ott lakik benned Isten,
Refrén
Ki elrejtette Lelkét, hogy Te megtaláld,
Úgy születsz a földre, hogy Ő rég vár már rád.
Hív mindig téged, úgy kérlek, válaszolj,
Nagyon vágyik rád, mert te Hozzá tartozol.
2. Ó ember, hagyd el a bűnt,
Mi elválaszt Istenedtől,
Ne félj, ne kerüld Őt,
Bízz benne, hisz Ő a teremtőd!
Ki Refr.
3. Boldog leszel, oly nagyon könnyen,
Ha igent mondasz Istenednek,
Békét érez majd a szíved,
És ráébredsz, hogy Ki van veled.
Ki Refr.
4. Tudja jól, nem könnyű neked,
Hogy igent mondj Istenednek,
Naponta harcba kell szállnod,
Hogy élni tudj a Szeretetnek.
Ki Refr.
Úgy születsz a földre, hogy Ő rég vár már rád.
Hív mindig téged, úgy kérlek, válaszolj,
Nagyon vágyik rád, mert te Hozzá tartozol.
2. Ó ember, hagyd el a bűnt,
Mi elválaszt Istenedtől,
Ne félj, ne kerüld Őt,
Bízz benne, hisz Ő a teremtőd!
Ki Refr.
3. Boldog leszel, oly nagyon könnyen,
Ha igent mondasz Istenednek,
Békét érez majd a szíved,
És ráébredsz, hogy Ki van veled.
Ki Refr.
4. Tudja jól, nem könnyű neked,
Hogy igent mondj Istenednek,
Naponta harcba kell szállnod,
Hogy élni tudj a Szeretetnek.
Ki Refr.
------------------------------------------
A MÉLYBŐL KIÁLTOK JÉZUS . Szerző: Vargha Tamás
A mélyből kiáltok Jézus, a bűnöm verme de mély!
Rám omlott az átok, Jézus, oly szörnyű sötét az éj!
Ha nem jössz segélyre Jézus, kialszik minden remény;
És itt a vak éjbe, Jézus, mélybe veszek el én!
Te mindent vállaltál Jézus, kínt, szégyent ott fenn a fán,
És értem meghaltál Jézus, a véres, bús Golgotán.
Nagy üdvöt szereztél Jézus, s én hittel elfogadom.
A szívem cserébe Jézus, Tenéked odaadom!
Ó téged szeretni Jézus, a szívem boldog joga,
És téged követni Jézus, az élet célja maga.
Tevéled haladni Jézus, a mennyek felé menés,
És nálad maradni Jézus, az béke, megpihenés.
A lelked vigasztal Jézus, és Ő ad mindig erőt.
A lelkem magasztal Jézus, s megvall a világ előtt.
Örömmel megyek be Jézus Tehozzád a mennybe fel,
S ott fenn az egekbe, Jézus, Te rólam vallást teszel.
Rám omlott az átok, Jézus, oly szörnyű sötét az éj!
Ha nem jössz segélyre Jézus, kialszik minden remény;
És itt a vak éjbe, Jézus, mélybe veszek el én!
Te mindent vállaltál Jézus, kínt, szégyent ott fenn a fán,
És értem meghaltál Jézus, a véres, bús Golgotán.
Nagy üdvöt szereztél Jézus, s én hittel elfogadom.
A szívem cserébe Jézus, Tenéked odaadom!
Ó téged szeretni Jézus, a szívem boldog joga,
És téged követni Jézus, az élet célja maga.
Tevéled haladni Jézus, a mennyek felé menés,
És nálad maradni Jézus, az béke, megpihenés.
A lelked vigasztal Jézus, és Ő ad mindig erőt.
A lelkem magasztal Jézus, s megvall a világ előtt.
Örömmel megyek be Jézus Tehozzád a mennybe fel,
S ott fenn az egekbe, Jézus, Te rólam vallást teszel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése