------------------------------------------

AKAROM  

Akarom: fontos ne legyek magamnak.

A végtelen falban legyek egy tégla,

Lépcső, min felhalad valaki más,

Ekevas, mely mélyen a földbe ás,

Ám a kalász nem az ő érdeme.

Legyek a szél, mely hordja a magot,

De szirmát ki nem bontja a virágnak,

S az emberek, mikor a mezőn járnak,

A virágban hadd gyönyörködjenek.

Legyek a kendő, mely könnyet töröl,

Legyek a csend, mely mindig enyhet ad.

A kéz legyek, mely váltig simogat,

Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.

Legyek a fáradt pillákon az álom.

Legyek a délibáb, mely meg jelen

És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,

Legyek a délibáb a rónaságon.

Legyek a vén föld fekete szívéből

Egy mély sóhajtás fel a magas égig,

Legyek a drót, min üzenet megy végig

És cseréljenek ki, ha elszakadtam,

Sok lélek alatt legyek a tutaj,

Egyszerű, durván összerótt ladik,

Mit a tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,

Míg le nem teszi a művész a vonót.

   Reményik Sándor, (Isten közelében, 17)

--------------------------------------------------

Boldognak lenni!           

Boldognak lenni nem is oly nehéz.

Hiába hirdet mást a dőre ész.

Boldognak lenni könnyű is lehet:

Csak Jézussal kell járni az árnyak felett.

Csak el kell tűrni csendben a jelent.

Derűs mosollyal, könnyen, mint egy szent.

És várni kell egy boldogabb jövőt,

Amelyben lelkünk angyal-szárnyat ölt.

Míg betelnek a szent ígéretek

Egy törvény hajtson! Csak a szeretet!

Boldognak lenni nem is oly nehéz:

Jézussal lenni - ennyi az egész!

--------------------------------

FUNDAMENTUM  

Talán jobb volna lenni háztetőnek,

melyre galambok turbékolva jönnek,

tán jobb a sorsa büszke, nagy falaknak,

amikre cifra képeket aggatnak.

Én mégis, mégis fundamentum lettem,

mert mélyre szállni mindig úgy szerettem.

Mások terhét hordozni volt a vágyam,

de úgy, hogy soha ne lássák a vállam.

Itt elrejtőzöm, sorsom szent alázat,

s boldog vagyok, mert tarthatom a házat.

            Varga Gyula