Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát.

A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,

Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a kis ezüstpontokat:

Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled.

Nem csoda ez? - s hogy tükröződni Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök,

Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök.

---------------------------------------

E. Isenhouer: Add tovább!

Ha van valami, ami jó,  Ami barátaiddal megosztható,
Legyen bár csak egy apróság:  Hozhatja Isten áldását.
Add tovább!

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,  De segít megharcolni egy-egy csatát.
Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,  Egy kép vagy pillantás, mely kellemes.
Add tovább!

Ne feledd a másik fájdalmát!  Te kell, hogy segítsd az úton tovább.
Egy kedves szó vagy egy mosoly  Áldás lehet a másikon.
Add tovább!

Ha tudsz egy kedves történetet,  Vagy hallottál az utcán jó híreket,
Vagy jó könyvet rejt a szobád,  Mely segít elűzni a másik bánatát,
Add tovább!

Ne légy önző a szívedben,  De viselkedj a legnemesebben.
Tedd a közösbe kenyered,  Hogy társaid is egyenek.
Add tovább!

Ha Isten meghallgatta imád,  S az égből áldást küldött le rád,
Ne tartsd meg csak magadnak,  Míg mások sírnak, jajgatnak.
Add tovább!