5. Ím nagy Isten, most előtted  Kálmán Farkas (1838-1907)

Ím nagy Isten, most előtted szívem kitárom

Menedékem nincs sehol e földi határon.

Ha te nem jössz bánatomhoz biztató szóval,

Italom: könny, a kenyerem: keserves sóhaj.

Ha a világ nem tudná is számos bűnömet,

Teelőtted elrejtenem semmit sem lehet;

Látja lelked minden bűnöm, melynek átka sújt,

Vedd le rólam, ó, Úristen, vedd le ezt a súlyt!

Jézusommal szenvedek most a kereszt alatt,

Nincs szívemnek nyugodalma vétkeim miatt:

Ó, ne büntesd, Uram, azt, kit megtört a bánat,

Szálljon reám irgalomból béke, bocsánat.

Szent fiadért, ki engemet vérén megváltott,

Hallgass meg, ha bűnbánattal hozzád kiáltok!

Vigaszoddal térj kegyesen beteg szívemhez,

Hozzád térő gyermekednek, Atyám kegyelmezz!

Egyedüli reményem  Kálmán Farkas (1838-1907)

Egyedüli reményem,

Ó, Isten, csak Te vagy,

Jövel és nézz meg engem,

Magamra ó, ne hagyj,

Ne légy tőlem oly távol,

Könyörülj hű szolgádon,

Úristen, el ne hagyj!

Uram, a nyomorultat,

A gyöngét el ne hagyd!

Az árvát elhagyottat

Gyámolítsd te magad!

A szegényt, ki remélve

Csak reád néz az égre:

Úristen, el ne hagyd!

Ha a nehéz időkben

Elcsügged a szívem,

Vígasztalást igédben,

Uram, te adj nékem!

Ha kétség közt hányódom

És mentségre nincs módom,

Te tarts meg, Istenem!

-------------------------------

10. Zengjen hálaének.  Régi magyar ének, Eszterházy Pál (1635-1713)

Zengjen hálaének,

Minden ajkon zengjen!

Isten szent nevének

Hő imát rebegjen.

Mindaz, aki tudja,

Hogy az Úr kegyelme

Minden bánatunkban

Gyógyírt hoz sebünkre.

Isten szent szerelmét

Jézus hozta hozzánk.

Hogyne zengne mindig

Róla csak szívünk, szánk?

Ó, mi nagy dicsőség,

Jézus a mi éltünk!

Ó, csudálja föld s ég:

Krisztus szenvedt értünk