KRISZTUS TÖRVÉNYE (Galata 6:2-5)

Pál a terhek hordozását összekapcsolja Krisztus törvényének betöltésével. Mit ért „Krisztus törvénye” alatt (Mt 22:34-40; Jn 13:34; Gal 5:14; 6:2)?

A „Krisztus törvénye” (ton nomon tou Christou) páli kifejezés, ami a Bibliában másutt nem fordul elő, csak 1Kor 9:21 versében találunk hasonló megfogalmazást (ennomos Christou). Az egyedi kifejezésre számos, eltérő magyarázatot találtak. Van, aki tévesen úgy érvel: ez a bizonyíték arra, hogy Istennek a Sínai-hegynél adott törvényét egy másik törvény, Krisztusé váltotta fel. Mások szerint a törvény szó csupán általános „elvet” jelöl (lásd Róm 7:21), ami azt jelenti, hogy egymás terhének hordozásával Jézus példáját követjük. Az utóbbi magyarázatnak van alapja, ám a szövegösszefüggés és a Gal 5:14 verséhez hasonló megfogalmazás szerint „Krisztus törvényének betöltése” utalás az erkölcsi törvény szeretettel való betöltésére. Levele korábbi részében Pál már rámutatott, hogy Krisztus eljövetele nem érvénytelenítette az erkölcsi törvényt. Ellenkezőleg! A keresztény életében továbbra is fontos szerepe van a szeretet által értelmezett erkölcsi törvénynek. Ez a rövid összefoglalása Jézus tanításának, amit gyakorolt is egészen a haláláig. Egymás terhét hordozva nemcsak Jézus példáját követjük, hanem a törvényt is betöltjük.

Az itt vizsgált szövegekben még találkozunk a 2. és az 5. vers látszólagos ellentmondásával is, amit azonban könnyen felold a felismerés, hogy Pál két különböző szót használ a két eltérő helyzet bemutatására. Amint már láttuk, a 2. versben a nehéz teher hosszan tartó cipelésére vonatkozó görög szó a baros. Az 5. versben azonban a phortion szó a hajórakományra, a katonák hátizsákjára vonatkozik vagy akár az anyaméhben lévő gyermekre. Az előbbi terheket le lehet tenni, az utóbbiakat azonban nem. A várandós anyának hordoznia kell gyermekét. Amint ez a példa is érzékelteti, vannak olyan terhek, amelyek hordozásában segíthetnek mások, míg bizonyos terhek cipelését másik ember nem vállalhatja helyettünk, sem velünk együtt. Ilyen például a lelkifurdalás, a szenvedés vagy a halál. Ezek esetében egyedül Isten támogatására kell hagyatkoznunk (Mt 11:28-30).

Bizonyos terhek hordozásában segíthetnek emberek, másokat azonban egyedül az Úr elé vihetünk. Hogyan tanulhatjuk meg átadni az Úrnak azt, aminek az elviselése meghaladja az erőnket?

KÜLDETÉS NÉLKÜL 

A legtöbb embernek nincsen küldetése

nem tudja, miért van,  nem érti: mi végre?

Milyen rossz is lehet,  ha nincsen küldetés…

Csak úgy élni bele a világba: kevés!

  Kárász Izabella  

----------------------------------

                                                            

Ami szép volt, amit szeretek, Uram, én mindent leteszek.

Refrén:Nem nézek hátra, Uram, hanem Feléd, Hiszen minden kár és szemét!

2. Ami jó volt, tervek, sikerek, Uram, én mindent leteszek. Refr.

3. Ami rút volt, bűnös örömek, Uram, én mindent leteszek. Refr.

4. Uram, kérlek, add meg nekem ezt, Hogy futhassak célegyenest!

Refrén: Ne nézzek hátra, Uram, hanem Feléd, Hiszen minden kár és szemét.

---------------------------------

Nem arany és nem ezüst, Nem kincs az óhajom;

Tudni csak azt szeretném: Uram szeret vajon?

Nincs nyugalma lelkemnek, Bizonyosságot vár:

Élet könyvébe vajon Nevem beírva áll?

Refrén:

Hogy nevem ott álljon, Csakis azt kívánom,

Hogy az élet könyvébe nevem, Beírva ott álljon!

2. Sok az én bűnöm nagyon, Mint a parton fövény,

De hatalmas Segítőm Kegyében bízom én.

Hófehérre tisztítja Kifolyt vére lelkem,

S így merem ezt kérdezni: Ott van-é a nevem? Refr.

3. Mennyei Jeruzsálem Minden útja fényes,

És tizenkét kapuja Drágakővel ékes;

Hol hangos hárfák pengnek, Hol nincs a bú jelen.

Halleluja! Tudom már, Ott beírva van az én nevem. Refr.

------------------------------------------------------------------------

Oly drága kincsem itt nekem: A szép s igaz remény,

Hogy nyitva számomra a menny, Örökké élek én.

Megváltóm ingyen adta ezt Ajándékul azért,

Hogy adjon égi bíztatást, A keskeny útra fényt.

2. E kincs szerzője Jézusom, Ki eltörlé a bűnt.

Új élet útját járhatom, Rabságom már megszűnt.

Megváltott engem teljesen, A szívem Néki él.

E boldogító új remény Csak Őróla beszél.

3. Megváltóm értem szenvedett Sok kín között a fán,

Kiontva vérét bűnömért, Meghalt a Golgotán.

De harmadnapra győztesen Megtörte a halált,

Feltámadása megnyitá Az üdvösség honát.

4. Halálnak nincs uralma már Az életem felett,

Megváltóm rég legyőzte azt, És így örvendhetek.

Igaz, hogy testem földbe száll, De én élek tovább,

S a mennyben Isten ád nekem, Sokkal dicsőbb ruhát. Refr.