Elengedés, megbocsájtás.

Az elengedés egy olyan építő folyamat, mely nélkülözhetetlen egy új kezdeténél; egy lezárásnál, egy összegzésnél, egy elindulásnál, a tovább haladásban.
Az első lépések egyike ahhoz, hogy Isten el tudja kezdeni bennünk a formáltatást, s így tudjon aztán használni Krisztus Testében. Sokszor ez rendkívül fájdalmas, legyen az szellemi, lelki, vagy fizikális elengedés. De megéri! Azért, hogy kifejlődhessen bennünk, velünk, általunk az a Terv, melyet Isten ránk szabott.....

"..mert megszabadítalak messziről..." Jeremiás 46: 27-28

Az elengedés olyan nehéz, hogy Isten szeretetével segít és megszabadít attól, ami kötöz, ami fog, amihez ragaszkodsz...
Még akkor is, ha fájdalmas számunkra pillanatnyilag az.
Mindezt azért, hogy a helyedre kerülj végre, és betöltsed elhívásodat.
Amikor Isten számunkra elrendelt egy utat, mint pl. Izraelnek, akkor arra szabaddá is tesz.
Mondhatnám: kénytelen vagy elengedni, vagy kénytelenek elbocsátani..
Mint Egyiptomból a zsidókat.

"Akinek bűnét megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak: akikét megtartjátok, megtartatnak "

(Ján. 20:23)

 Megbocsátani-elengedni, Megtartani-visszatartani...

E szavak második formulája van a görögben, ami e bibliai figyelmeztetésben található.

- Ha valakinek megbocsátjuk a bűneit , melyet ellenünk követett el   szabaddá tesszük arra, hogy Isten elé mehessen , Krisztus általi megítélés alá kerülhessen élete...
Mert ezután egyedül Istennél az ő megítélése..
A mi megbocsátásunk tehát elengedés ítéletre, mely az idézett bibliai szavak szerint ekkor lehet kegyelem a bűnös számára!

- A mi toleranciánk, elnézésünk, vagy haragtartásunk pedig Isten szerint elképzelhetetlen !
Ha bármelyiket tesszük, akkor a bűnös a vádlott szerepében marad miattunk...
Vagyis mi tartjuk vissza a kegyelemtől.

Mert a megbocsátásunkkal együtt jár a bűn megnevezése is, mely, ha bűnbánattal kapcsolódik, folytatódik, akkor a kegyelemhez vezet.

A megbocsátásunk tehát: megoldása köteleinknek, hogy ne tartsunk vissza senkit az ítélettől.
A meg nem bocsátásunk pedig olyan kötelék, mely nem enged a kegyelemhez:                   Amikor mi játsszuk a bíró szerepét,- hamis felmentéssel, vagy ítélkezéssel, sőt akár kárhoztatással-, és embertársunk nem kerül az Egyetlen Bíró elé.

Ehhez kapcsolódva érthető meg:
a kötés és oldás...a Mennyország Kulcsa fogalma is (Mt. 16:19) „ És néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.”

Vagyis  a bűnök rendezése nyit Ajtót a kegyelemhez és az örök élethez.
A rendezetlenség, a hallgatás, a tolerancia pedig ajtókat zár: másoknak is!
Mi ezzel késleltethetjük valaki újjászületését, elzárhatjuk a kegyelemtől akár a jó szándékunkkal, akár a mi bűnös haragvásunkkal, gyűlöletünkkel.
Azonban senki ne adjon tanácsot a Bírónak, Urunknak!
A mi kötelességünk egyetlen: feltétel nélkül megbocsátani, akár az ellenségeinknek is, mert nem mi vagyunk jogosultak a bírói döntésre!
De engedjük, bocsássuk el elengedéssel még őket is Jézus Krisztus elé, mert ott mindenkinek van kegyelem lehetősége.
"Tartsd magad távol az elkeseredettségtől (mivel ez csak rosszt szül), és ne haragudj senkire, mert ez vétkezéshez vezet.
(Még ha tudja is valaki, hogy rossz hírét keltették, akkor se haragudjék, és legyen kész az elengedésre, megbocsájtásra, kiengesztelődésre, mert a gyűlölet csak vég nélküli gyűlöletet szül)"  /egy régi megjegyzés