Ady Endre: ’A bánat dalai”- ból

Mikor megláttalak Istenem, új életre keltem,
Kínos élet zordon múltját elfeledtem,
Megnyílott előttem a bezárult éden,
Újra fellobogott elhamvadt reményem.
- Rózsaszínű felhők úszkáltak az égen.

Ha néha hányt-vetett kétkedés hulláma,
Istenem! Boldoggá tett szemed bíztató sugára.
Óh, hogy hittem én e csalfa, világi fénynek...
...Rabszolgája lettem csapodár szívének...
- Hittem a mosolygó, rózsaszínű égnek.

Amikor elváltunk, szívem fénylő lángja
Kialudt örökre sötét éjszakába'...
Komor bánattá vált tündöklő reményem,
Fojtogató kínná égő szenvedélyem...
- Sötét, bús fellegek nyargaltak az égen.

Istenem segíts meg!

1896. augusztus. 2.

 ------------------------------------------

            Pákozdi Sarolta
Mai Miatyánk .

Mi atyánk Isten,
ha vagy a mennyekben,
légy hozzánk kegyes,
bocsásd meg a bűnöket,
ha megbánják a bűnösök.
Tégy valamit, hogy több
legyen a szeretet,
ne gyűlölködjenek az emberek.
Talán változtatni kéne tanításodon,
nem értem, miért kell megbocsátanom,
ha nem büntetik meg a vétkezőket,
áldozataik meg csak sínylődnek.
Úgy mondják, - ember alakban

- szenvedéseiddel megváltottál,
de nem tapasztaljuk
megváltásod áldásait,
csak a gonosz növekvő hatalmát,
kinevetik ˝az isten barmát˝.
Ki visz minket folyton kísértésbe?
Nem szabadítottál meg a gonosztól!
Szemrehányást nem teszek neked,
de kérlek, teljesítsd ígéretedet.
Szükségünk van a jóba vetett hitre,
hogy megváltottál, hinni akarunk benne!
Jöjjön el a te országod, mert ez nem az,
ezt a sok rosszat nem akarhatod.
Arra kérünk, tégy egy utolsó csodát,
legyen a lelkünkben új feltámadás!

-----------------------------------