Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet… (Zsoltárok 131:2)

Az egyik legnagyobb stressz keltő tényező, amivel naponta szembesülünk, a zaj. Zajos világban élünk. Ahhoz, hogy csendesebb környezetet élvezhessünk, nekünk kell azt megteremtenünk. Ezért keress egy olyan helyet, ahol senki sem zavar és tanuld meg élvezni azt, hogy egyszerűen csak csendben vagy egy darabig. Ha magas fordulatszámon működő, időfüggő, eredmény-orientált ember vagy, akinek túl sok elintéznivalója van, de sosincs elég ideje elvégezni, akkor rá fogsz jönni, hogy ez nem könnyű. És mielőtt még arra gondolnál, hogy „ez nem túl lelki dolog”, szánj rá egy percet, és gondold át a következő Igéket: 1) „És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké” (Ézsaiás 32:17 Károli). 2) „Jobb egy marokra valót szerezni nyugodtan, mint két marokra valót hajszoltan és hasztalan erőlködéssel” (Prédikátor 4:6). 3) „és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát…” (1Thesszalonika 4:11). 4) „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11). Nem számíthatsz nyugalomra, ha folyamatosan zajos életet élsz. Jézus gondoskodott arról, hogy legyen ideje valahol nyugalomban egyedül lenni. Senkinek sem volt nagyobb életcélja, és senki előtt nem állt örökérvényűbb igény, mint előtte. A Biblia mégis azt mondja, hogy Jézus „…gyakran visszavonult magányos helyekre imádkozni” (Lukács 5:16 NIV). Biztos lehetsz benne, hogy ha Jézusnak szüksége volt ilyen életmódra, akkor neked is szükséged van. Az Istennel töltött csendes idő létfontosságú a tested, elméd és érzelmeid helyreállásához. Az igazság az, hogy erre rendszeresen szükséged van, tehát ragaszkodj ahhoz, hogy legyen időd erre, és ne hagyd, hogy bárki is elvegye tőled! Szervezd az időbeosztásod Isten köré – és ne várd, hogy Isten igazodjon a te időbeosztásodhoz!

(Forrás: www.maiige.hu)  

A nap gondolata:

Meg kell tanulnod szeretni, mert odaát nincs más, csak a szeretet. (Carlo Carretto)

----------------------------------------------

Ne mondd: Ahogy ő bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint!  (Példabeszédek 24:29)

Hívő életünknek van-e egyfajta mások által is megtapasztalható többlete? Arra gondolok, hogy Jézus tanítványaként tőlünk igenis valami többre van szükség, amit felmutatunk, amikor embertársainkkal érintkezünk, mint azok, akik Istent nem ismerve élik életüket. Jézus ezt úgy mondta, hogy ha csak azokat köszöntjük, akik minket is, akkor mivel teszünk többet? Vagy ha csak azokat szeretjük, akik bennünket is, akkor hol marad az a lelki plusz, ami a Vele járásunkból fakad? A fifti-fifti alapon való egymás mellett élésre bárki képes, abban nincs különösebben megerőltető, ám ez kevés. Te hogy állsz ezzel? Tudom, nehéz dolog ez, de hitben járni azt is jelenti, hogy az Úrra nézek, és nem embertársaim hibáira tekintek, hanem erőt kérek az Úrtól mások gyengéinek elhordozásához….

A nap gondolata:

Ékes a szó, de a szent becsület több nála bizonnyal,
s minden szellemi értéknél följebb van az erkölcs. (Janus Pannonius)