MOSOLYOG A  KERT.

 Nézd, mily szép a fű, nézz szét, gyönyörű!

Illatos a föld, virágzik a völgy!

Harmatos a táj, oszlik a homály!

Mosolyog a kert, nem vagyok levert!

Zöldell hét határ, dalol víg madár!

Selymes, dús a domb, bársonyos a lomb!

Méhecskénk leszáll, porozva megáll!

Pillangónk lendül, táncolva pendül!

Szalad fürge gyík, hátán szürke csík!

Ragyog ránk a nap, végre így marad!  2010. május 3.Guti Tünde

SZINTÉN: Uram!

   Szükségem van rá, hogy Veled legyek, hogy csak nézzelek, semmit ne tegyek!

   Figyeljem arcod rezdülését, érezzem szívem enyhülését,

 lelkemben tűznek lobbanása,  hadd halljam szíved dobbanását!

   Nézhessek szemedbe őszintén, mélyen, sohase álltam büszkén, kevélyen,

     amikor láttam kereszted fáját,  és megértettem kegyelmed árját…

     Békesség tölt el, irgalmad oly nagy Nálad megnyugszom csendesen, mert vagy!