Ajkak vallomása

Jaj, mennyi hazug szó

szaladt ki a számon!

Sok üres ígéret:

soha be nem váltom!

Jaj, mennyi káromlás

és mennyi rágalom!

Lélektelen ima:

magamat áltatom...

Mennyi zokszó, panasz!

Mily kevés a hála!

Mért is feledtem el

závárt tenni számra?

Bölcs intés, jó tanács,

hangzatosan – másnak!

Szám mily bő forrása

a – képmutatásnak...

Bántó, sebző szavak,

mintha tőrrel döfnék!

- Számadásig mindezt

őrzi az öröklét...

Mennyi ocsmány tréfa,

trágár, mocsok beszéd!

Mely forrás cseréli

tiszta s romlott vizét?

Hencegtem, mint Péter,

de kikért a Sátán,

Jaj, hányszor hallgattam

és tagadtam gyáván!

- Jézus, a gyógyító

szót mond ki felettem:

segíts igazságot

szólni szeretetben!

Egyetlen reményem

áldott szavad lehet,

hogy „Bocsáss meg nékik.”

és „Elvégeztetett!”

Hallom már szavadat,

mely mindenen áthat,

Te szabd ki idejét

szónak, hallgatásnak.

Siklós József