Fontos vagy

 „Kérlek azért testvérek, az Isten irgalmára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul. Ez legyen a ti okos istentiszteletetek" (Róm 12,1).

Ezek a szavak felülemelnek bennünket a tisztán egyéni szempontokon, mert annál sokkal többet foglalnak magukba. Az „odaszánás" ugyan egyéni dolog, a szolgálat azonban közösségi. „Sokan" szánták oda testüket az Úrnak, melynek eredménye „egyetlen" élő áldozat. Minden értelmes és okos istentisztelet ilyen, melyben mindegyikünknek megvan a maga része. Senki ne gondolja hát, hogy amit hoz, az értéktelen Isten számára, mert az áldozatok nem egyediek, és nincsenek a többiekétől elválasztva. Minden egyes neki odaadott életre szüksége van Istennek, hogy együtt alkossák a neki tetsző, tökéletes egészet. Ha Ő ezzel megelégszik, hogyne lennénk mi is elégedettek?

 Egy test

 „Hogy mindnyájan egyek legyenek, mint te énbennem Atyám, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem" (Jn 17,21).

Istennek a bölcsessége a Gyülekezeten keresztül válik nyilvánvalóvá és szellemi hatalommá lesz. Együtt leszünk Isten lakhelyévé a Szent Szellem által. Mivel Isten gyermekei nem úgy munkálkodnak együtt, mint Krisztus Teste, olyanná lettek, mint egy lyukas edény. Törj össze egy üvegpoharat, és mi történik? Bár minden darabkája felfoghat egy csepp vizet, ez mégsem hasonlítható össze azzal a mennyiséggel, amennyi az ép pohárban volt. Így van ez a szellemi dolgokkal is. Az egyén csak két dimenzióban képes bármit is magába fogadni, a Gyülekezet ezzel szemben háromban. Tízezer keresztyén mást jelent, mint Krisztusnak tízezer tagja. A Fő a maga teljességében még sokkal többet is adhat, de ehhez vissza kell térnünk az edényhez, az egy Testhez.