Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! (Zsoltárok 133:1)


Egyedül vagy együtt boldogulunk jobban? Elég, ha én jó vagyok valamiben, vagy nem árt, ha másokkal közösségben egymás erényei által is épülhetünk? Ezekre a kérdésekre is válaszol a következő történet:

Miután a tudósok kidolgozták az IQ tesztet, világszerte elkezdtek felméréseket végezni, hogy ki hogyan teljesít. A tesztet elvégezték gyerekeken, felnőtteken, szegényeken, gazdagokon, városiakon, vidékieken, stb. Volt olyan eset, amikor kifejezetten annak érdekében töltették ki a tesztet, hogy majd az összegzésnél megállapítsák, hogy a különböző embercsoportok hogyan teljesítenek.

Amikor egy már-már kihalófélben lévő szűk indiáncsoportra került a sor, különös dolog történt. Ahogy kézhez kapták a tesztet, elkezdték egymást közt megbeszélni. Ekkor a felügyelő azonnal közbelépett:
- A tesztet nem szabad egymással megbeszélni és senki nem segíthet a másiknak. Mindenki csak magára számíthat! - harsogta fennhangon.
Erre az indiánok nagyon dühösek lettek, és az egyikőjük felkiáltott:
- Nem az a fontos, hogy én vagyok az okosabb vagy a testvérem! Csak az számít, hogy együtt mire vagyunk képesek!

Természetesen fontosak az egyéni képességek, de milyen jó lenne, ha megtanulnánk együtt munkálkodni és egy irányba húzni közösségeink szekerét. A fenti történet szereplői nagyszerű példát adtak számunkra erre nézve. Ha sikerülne minél inkább így gondolkodni, akkor több békesség, szeretet jellemezné közösségeinket, legyen szó akár családunkról, gyülekezetünkről, munkatársi csapatunkról vagy éppen településünk egészéről. Az önző, csak önmagunkban gondolkodás helyett áldásos lenne önzetlen egymásért élésben gondolkodni…
-------------------------------------------------------
Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. (1Kor 12:12)

Az élet csapatmunka. A családod élete csapatmunka. A gyülekezetedé nem különben. Mindenkinek meg vannak a feladatai. Ám olykor egymásra várunk. A fogjuk meg és vigyétek mentalitás uralkodik el rajtunk. Ez pedig nem jó. Szolgáljon tanulságunkra a következő történet:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember. Név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, de Senki nem csinálta meg. Valaki nagyon megdühödött emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, amiért Senki sem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna.

Amit rád bízott az Úr, az elől ne menekülj, azzal kapcsolatban ne azt várd, hogy majd más megoldja, hanem mutass jó példát és ezáltal is dicsőítsd az Urat és szolgálj embertársaid