Isten gyermekei vagyunk 1János 3,1–3

Jézus Krisztus azért szenvedett, azért halt meg, azért támadt föl, hogy

mindenki, aki hisz őbenne, Isten gyermeke legyen, s ezáltal isteni természet

részesévé váljon. (A megváltásra épp azért volt szükségünk, hogy mássá

lehessünk.)

Így bár földi szüleink által a halandóságot örököljük, de Istentől az örök

életet. Szüleink által a gyarlóságot, a rosszra való hajlamot, Istentől az új, a jó

természetet.

Aki hisz Jézus Krisztus megváltásában, annak életébe isteni gének kerülnek,

melyek attól kezdve meghatározzák egész sorsát, gondolkodását,

viselkedését, isteni természetet hordoz magában. Tudja ezt, ezért meri Istent

Atyjának szólítani. A Szentlélek él benne. Tudja, hogy a végtelen különbség

ellenére valami, ami közös, végleg és örökre Istenhez kapcsolja.

A legnagyobb kincs tehát, hogy más ember, más természet van benned,

mint ahogy megszülettél. Ezt a kincset pedig Isten bízta rád: ez az igaz

emberség, a helyes tudás, az egészséges önuralom, a jóban való állhatatosság,

az istenfélő magatartás, a hittestvérek iránti kedvesség és minden

ember iránti valóságos szeretet. Ám ezek csak akkor válnak valósággá, ha

mered is használni őket úgy, mint amik most már a tieid.

----------------------------------------------

A háborús szenvedések Mikeás 4,9–13

A háború először a remény, hogy utána jobb lesz; aztán az elvárás, hogy

a másiknak rosszabb lesz; aztán az elégedettség, hogy tényleg nem lett jobb

neki; s végül a meglepődés, hogy mindenkinek rosszabb lett. (Karl Kraus)

Soha nem látott háború dúl, minden eddiginél nagyobb intenzitással. Ez

a háború pedig a különböző felépítésű államok közt zajlik: nem erőszakkal,

„csak” gazdasági eszközökkel – írja Tóth András pénzügyi tanácsadó.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának 2007-es jelentése

annak a véleménynek ad hangot, hogy háború fog kitörni az ivóvízért.

Tragikus valóságként kell látnunk, hogy az emberi faj képtelen hosszabb

ideig békében élni. S hiába vagyunk hívők, minket is magával sodor a

környezet háborúja. A hívőség nem hoz biztonságot önmagában, amennyiben

hazánkban háború tör ki.

Átlagemberként egyet tehetünk, hogy imádkozzunk „minden emberért, a

királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes

istenfélelemben és tisztességben” (1Tim 2,1–2). Hátha az Úr megszán bennünket,

és ad háborúmentes éveket, évtizedeket.

-----------------------------------------------

Az Úr munkája bennünk 1János 3,4–12

Tanítsák meg népemet a szent és közönséges közti különbségtételre, és

oktassák őket a tisztátalan és tiszta közti különbségtételre (Ez 44,23)!

Jézus azért jött, hogy a teremtés eredeti tisztaságát helyreállítsa. S ne csupán

helyreállítsa (megigazítsa), hanem ebben meg is tartsa (Megtartó). A tisztaság

erénye a tisztaság vágyával kezdődik. A tisztaság erényének legerősebb

támogatója a mértékletesség, a józan határ. Az önuralom halálig tartó gyakorlat,

nem pedig olyasmi, amit egyszer s mindenkorra végleg elsajátítottunk.

Soha ne gondoljuk, hogy az már végleg a miénk, már végleg józanok vagyunk,

már végleg tiszták! Legyünk őszinték magunkhoz, ismerjük el, hol

tartunk az úton, s mivel kell még leszámolnunk!

Éles határokat kell húznunk, és alaposan át kell gondolnunk, milyen behatásoknak

tesszük ki magunkat és családtagjainkat. Lehetetlen engedékenynek

lenni önmagunkkal szemben erkölcsi kérdésekben úgy, hogy ne fizetnénk

meg végül az árát. Csak a tisztaságra törekvő képes különbséget tenni

jó és rossz között, mert igyekezete őrzi meg erkölcsi ítélőképességét.

Aki nem tud ítéletet alkotni önmaga és mások magatartásáról, tetteiről,

könnyen lehet, hogy már elvesztette tisztaságát vagy tisztaság utáni vágyát

is. Vajon miért helyez Isten oly nagy hangsúlyt a megtérésben a szív megtisztítására?