2012. december 2., vasárnap




Zsoltárok XXVIII
Könyörgés az istentelenektől való szabadulásért. A meghallgatott hálaadás.

Erőm és paizsom az Isten. A zsoltár könyörgés, szabadítás és hálaadás. A „szentek szentje” már a szent sátorban is megvolt. Keletkezésének idejét, körülményét nem tudjuk időben meghatározni. Prófétai lelkületű zsoltár.

1-2 vsz: Ne légy néma hozzám! Jahve a kőszirt, ami biztos menedékre utal. Felemelt kéz az imádkozás egyik formája, az esdeklés kifejezője. (Csontváry: Imádkozó Jézus kép!) Ha Isten néma maradna, az - az ellenségnek való kiszolgáltatottságot jelentené, eredménye az Istentől való elszakadás, halál, sírbaszállás.

3-5. vsz: Ne ragadj el a bűnözőkkel. A békesség az Isten szövetsége szerinti állapotot jelöli, a hitetlenek így szólnak, de ravaszság van bennük. Isten kezének munkáit az Isten szövetségén kívüliek nem értik, az ilyeneket Isten nem építi meg (utódjaik elvesznek).

6-9. vsz: Szívem bízott benne, meg is nyertem a segítséget. A szabadulásért áldja a zsoltáros az Istent, de hálát ad a királyért, a szövetséges népért.

Napi gondolat:
„Békességgel szólnak felebarátaikhoz, pedig gonoszság van szívükben” (zsoltárok 28:3)

A zsoltáros könyörög a szabadításért. Kiktől akar szabadulni? Azoktól, akik békességgel szólnak. Akik szívéből az Isten rendje tükröződik, akik látszólag az Istenszövetségi rendjében élnek. Ez a látszat. Szívükben pedig gonoszság lakozik. Szépeket mond, gondolatai gonoszsággal teljesek.
Isten megtartó kegyelme legyen mindnyájunkkal, hogy a mi és a körülöttünk levő emberek gondolata, beszéde cselekedet Jézus Krisztust tudja hirdetni. Ámen.

Imádság:
A szívünk gondolatait látó Megváltó Istenünk! Te tisztítsd meg a szívünk gondolatait, beszédét, cselekedetét, hogy Rólad tegyen bizonyságot mindenkor. Add, hogy a környezetünkben is tisztítsd meg kegyelmeddel az emberi szíveket, melyből szóljon a száj és valósuljon meg a cselekedet. Ámen
--------------------------------------
Dávid halála 1Krónikák 29,26–30
Egy vezető élete mindig sokkalta inkább a figyelem középpontjában van,
mint másoké. Erényei talán kevésbé, de hibái, botlásai sokszorosan felnagyítódnak.
Minden korban így volt ez, de különösen így van ez a mai világban,
hiszen a média látóköréből szinte lehetetlen kikerülni.
Dávid sem volt tökéletes ember. És ha nem is voltak még abban a korban
tényfeltáró újságírók, akik rámutattak volna hibáira, bűnére, volt Istentől
küldött próféta, akinek volt mersze, mert volt felhatalmazása kimondani azt,
hogy „Te vagy az - az ember”, aki jogtalanul elvette a másét!
Nem mindegy, hogy egy vezető hogyan él, milyen példát mutat. De
amilyen fontos a feddhetetlen élet, legalább annyira fontos az élet vége.
Nem véletlenül tanácsolja az ige vezetőinkkel kapcsolatban, hogy „figyelmezzetek
az ő életük végére” (Zsid 13,7). Mert abban mutatkozik meg igazán
a hitelességük, hogy végig megállnak-e a hitben, hogy végig hűségesek-e a
szolgálatban.
Bár élete delén Dávid is elbukott, ezen a végső vizsgán átment. Ezt a lelkületet
látva nemcsak ő érezhette úgy, hogy megelégedett, hanem Isten is
ezt írhatta a bizonyítványába: „jól megfelelt, a mennyei osztályba léphet”.
Ugye, mindnyájunknak ez a vágyunk? Legyünk hűségesek ma, hogy végig
azok legyünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése