2012. november 24., szombat



 A rapper megtérése

Szolgálat, Isten szeretete elborít
Igevers:
Hallgass az Úr Isten orcája előtt, mert közel van az Úrnak napja, mert áldozatot készíttetett az Úr, megszentelte az ő hivatalosait. Sofóniás 1, 7 - Károly ford
-------------------------------------------------------------------- 

NOVEMBER 24.

Cél: úgy élni, ahogy ő élt 1János 2,1–6 „Szeretnék Jézushoz hasonló lenni” – énekeljük sokszor. Az Örökkévaló most szavunkon fog, s azt mondja: legyen! A Megváltó nemcsak értünk, de az egész világ bűnéért áldozta fel magát. Lehet, hogy nem juthatunk el e jó hírrel a föld végső határáig, de megpróbáltuk-e már, hogy legalább a környezetünkben ismertté legyen e nagy szabadítás? Az Úr Jézus „engedelmeskedett mindhalálig”, nemcsak a megváltás nagy művére érvényesen, hanem a köznapok terén Máriának és Józsefnek (Lk 12,51), majd önként vállalt gyülekezete gyakorlatát követte az adakozásban (Mt 17,27) és az istentisztelet megszentelt hagyományaiban is (Mt 26,30). Vajon áthatja-e ennyire közösségi forgolódásunkat az a törekvés, hogy lelkiismeretünk mindenkor tiszta legyen, ne csak Isten, hanem a testvéreink előtt is? (Vö. ApCsel 24,16.) Üdvözítőnk megalkuvás nélkül föllépett az őt bűnre csábító Kísértő ellenében. Gyakori botlásunkat, bukásunkat vajon nem az okozza-e, hogy ezt nem vettük át tőle, sőt igéjére sem hallgatunk, mellyel figyelmeztet: „ne vétkezzetek”. „Mi hozzád von, ó, add meg azt, Vedd el, mi tőled elszakaszt!” (Zeng az ének 22) Jaj a bűnös vezetőknek! Ezékiel 22,23–31 Nehéz szívvel olvasom ezt az igét. Az ítélet helyett inkább evangéliumot várnék. Ám megtanultam: ha nem tudatosul bennem elítéltségem, akkor nincs értelme számomra a kegyelmet hirdető szónak sem. Vezetők bűnét ítéli meg most az Úr. A hivatásosakét éppúgy, mint például a család élén álló édesapákét, akik letérve az Örökkévaló által kijelölt útról, másokat is félrevezetnek. Ám a vezetettek sem mentesülnek az Úr előtt a felelősségtől. Hiszen nem öntudat nélküli robotok ők. Ezért, ha követik vezetőiket a bűnben, nemcsak áldozatok, de öntudattal bíró emberként bűntársak is. (Dániel és társai nem követték a babiloni vezetők által szinte rájuk kényszeríttet életstílust.) Az Örökkévaló nemcsak megítéli a romlottságot, hanem munkatársakat is keres, „valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre” helyreállító kegyelme eszközeként. Erre azt mondod: „Hogyan építhetnék másokat, hisz magam is alapos javításra szorulok?” Ez a te gondolatod, az övé meghökkentően más: „halott vagy (?) Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak...” (Jel 3,2–3). Uram, neked engedelmeskedve hadd éljem át mások megújításán fáradozva a saját helyreállásom csodáját!
---------------------------------------------------

Zsoltárok XXII. 23-32.

23-25. vsz: Istent dicsérni a gyülekezetben. Az Isten szabadítása a gyülekezetben válik értékké. Áldani nemzedékről nemzedékre Isten dicső nagyságát.

26-29. vsz: Jahvéé a királyi hatalom. A zsoltáros a szenvedések között tett ígéretét teljesíti. Lakomára hívja az Isten szövetségében élőket és bizonyságot tesz közöttük, hogy mindenki hajoljon le az Úr előtt a földön. Még a pogányok is (akik most őt támadják).

30-32. vsz: Őt szolgálják a leszármazottak. A bizonyságtétel célja, hogy az ember nemzedékről nemzedékre az Urat dicsérje.

Napi gondolat:
„Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben” (Zsoltárok 22:26)
       
A zsoltáros szenvedésével is, az ellenség szorításával is nem akar másról tudni, csak arról, hogy az Urat a gyülekezetben dicsérje, áldja nemzedékről nemzedékre. Ámen.

Imádság:

Hitünket próbatételeiddel megerősítő Úr Jézus Krisztus!
Add a Te erődet, hogy támadások, fájdalmak közepette tudjuk a nehézségeket is úgy használni, hogy Téged dicsőítsünk és magasztaljunk nemzedékről nemzedékre a gyülekezetben. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése