Erős a harcban 2Mózes 17,8–16

Kevés kivételtől eltekintve mi, emberek többnyire nem szeretünk harcolni.

Jobban szeretjük a békességet, nyugalmat, ami rendjén is van. De mi a

helyzet akkor, amikor hatalmas hullámokban özönlenek felénk a pusztító seregek?

Békésen olvasgatunk, kertészkedünk, adunk-veszünk, tudomást sem

véve a dologról? Ez nem tűnik nagyon ésszerűnek, pedig gyakran megtörténik

velünk! Isten népe ma is állandó támadásoknak van kitéve – részint fizikai, részint

szellemi területen –, és ez a nép gyakran még csak észre sem veszi, hogy

támadás alatt áll... Pedig ha tudná, milyen erővel harcol minden egyes lélek

pusztulásáért a Gonosz, akkor odaállna a „halom tetejére”. Isten segítségével

hatalmas vereséget mérhetne az ellenségre, és csodálatos győzelmeket élhetne

át, mint Mózes népe is! Félsz? Az igazán bátrak mindig félnek, de legyőzik a félelmüket – felnéznek

Istenre, megfogják egymás kezét, és kitartanak a végső győzelemig.

Megváltónk, te legyőzted a halált és a Gonoszt. Segíts minket összefogásra,

hogy mindennap átéljük a veled való győzelmet!

-------------------------------------------

Az igazság társadalmi rendje Ezékiel 45,9–12

Jézus Krisztus megváltott a bűneinktől, és a Szentlélek által elkezdte

újjáteremteni életünket. Ennek az egyik célja, hogy cselekedeteink a mennyei

Atyát dicsőítsék (Mt 5,16). A mai világban, a ma társadalmában az egyik legnagyobb

hiánycikk éppen a hitelesség, amiről olvasott igénk tanít. Arra van

szüksége a világnak, hogy hiteles keresztyéneket lásson az élet minden

területén. Cselekedeteink, szavaink és gondolataink hitelesített mértéke

pedig egyedül Isten igéje lehet. Nekünk nem a saját elgondolásunk szerint

kell élnünk, mert ezzel legfeljebb magunknak szerzünk dicsőséget.

A Lélek által Istenünk mércéjéhez kell igazodnunk.

A saját életünkben kell helyre tenni a hitelességet. A bűnre ki kell mondanunk,

hogy bűn. A csalást, a hazugságot és mindenféle gonoszságot el kell

távolítani a mindennapjainkból, hogy a mennyei Atyát dicsőíthesse az

életünk. A megbocsátás, az irgalom és a szeretet legyen a mértékegységünk a

mai napon, hiszen Jézus Krisztus is ezt használta velünk szemben! Éljünk

úgy, hogy érdemes legyen követni az életünket! Áldott legyen a mi Urunk,

aki bemutatta számunkra a hiteles mennyei életet!

----------------------------------

Erős az Úrba Zsoltárok 18,1–7

A szorgalom, a kemény munka, a kitartás legtöbbször meghozza a várt

eredményt, és jólesik látni, mire jutott az ember a „saját erejéből”. A kevéssé

szorgalmas, vagy éppen csak nem kitartó, kevesebb erővel rendelkezők

gyakran elcsüggednek, ha nem sikerülnek a dolgaik. Melyik hozzáállás a

jellemző rám? Kicsit azért büszke vagyok magamra, amiért ezt-azt elértem,

vagy siránkozással telnek a napjaim, amiért valami ismét nem sikerült?

Bárhogyan is van, akik így gondolkodnak, mindkét esetben elfeledkeznek

a mindenható Istenről. Mid van, amit ne kaptál volna? – kérdezi az

Úr a dicsekvőt. Miért nem hívsz segítségül engem? – teszi fel a kérdést a

csüggedőnek. Tőlem most mit kérdez a mennyei Atya?

Az élet bármelyik szakaszában előfordulhatnak velünk nehéz, emberpróbáló

helyzetek. Emlékeztesd magad: „Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm,

Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm,

fellegváram!” Kiálts az Úrhoz, és megszabadulsz erőtlenségeidtől, kimenekülsz

nyomorúságaidból, mert meghallja hangodat.

Amikor meglátjuk a Mindenható kegyelmét az életünkben, akkor mi is

így imádkozhatunk. „Szeretlek, Uram, én erősségem!”