Imaáhítat: Vizsgáljuk meg, mennyire vagyunk kitartóak, fáradhatatlanok az

imádkozásban! – Lk 18,1

--------------------------------------------------

Felhívás megerősödésre Efézus 6,10; Józsué 1,1–9

Vajon miért van ennyire szükségünk a bátorításra? Józsué, aki hosszú

évtizedeken át szolgált Mózes mellett, igazán tapasztalt emberré vált. Bátran

harcolt az Úr népéért. Átélte, hogy a Mindenható segítségével csodálatos

győzelmek születtek, hiszen az egyik legkiválóbb hadvezére volt Izrael

seregének. Most egy új megbízást és feladatot kap Istentől. Neki kell átvennie

Mózes szolgálatát, és bevezetnie a népet az ígéret földjére. Új kihívások

és új nehézségek kerültek előtérbe. A tapasztalat segíthet, de a következő

lépéseket neki kell megtennie. Nem lehet a régi erővel elindulni az új

küzdelmekben. Hit és bátorság szükséges, hogy elinduljon meghódítani

Kánaánt. Az Úr biztatja és bátorítja szolgáját, mert nagyon jól ismeri őt, és

tudja, hogy pont erre van most szüksége. Józsué hallgatott Istenre. Bátran és

hittel elkezdte beteljesíteni az Úr terveit, és egész életében kitartott ez az erő.

Nem adta fel, és a Mindenható vele volt mindenütt, amerre csak járt.

A bátorításra és a megerősödésre nekünk ugyanúgy szükségünk van,

mint Józsuénak, aki fizikai harcokban vett részt, ahol ember harcolt ember

ellen. Mi is háborúban állunk, de az ellenségeink a gonoszság erői és hatalmai.

Ez a harc semmivel sem könnyebb, sőt az ellenség ereje és gonoszsága

miatt különösen nehéz. Legtöbbször pont ezért nem akarjuk vállalni. Sokkal

kényelmesebb, és különösebb erőt sem igényel ülni az imaházunk padjában

vagy székén, hallgatni a szolgálatokat, gyönyörködni az énekekben, és

imádkozni általánosságokat. Megváltónk azonban nem tétlenségre és

kényelmes keresztyén életre hívott el bennünket. „Menjetek el tehát, tegyetek

tanítvánnyá minden népet...” – szól Jézus Krisztus parancsa (Mt 28,19). Ez a mi

harci indulónk. Ehhez pedig erő és bátorság szükséges. Urunk azért küldte el

az ő Lelkét, hogy ebben a harcban folyamatosan erősítsen bennünket (ApCsel

1,8). Vállalnunk kell, hogy kimozdulunk megszokott és biztonságos

helyünkről, hogy a ránk bízott harcokat végigküzdjük. Az erő pedig felülről

fog áradni, és ha nem adjuk fel, egész életünkben újból és újból megerősít

bennünket a mindennapok csatáiban.

Az előttünk álló hét a megerősödés és a hitbeli lépések hete. Figyeljünk

oda Urunkra, hogy mit akar ránk bízni ezekben a napokban. Ne ijedjünk

meg, ha valami szokatlanra bátorít a Lélek! A lépéseket nekünk kell megtennünk,

de ne felejtsük, hogy az erő Istentől érkezik! Biztos, hogy ebben a harcban

az Úr igéje és az őszinte imádságok mellett szükség lesz élő bizonyságtételünkre.

„Csak légy igen bátor és erős!” (Józs 1,7a)

Mennyei Atyánk, köszönjük a tőled jövő biztatást és bátorítást! /