Keresztyén, özvegyi életprogram 1Timóteus 5,3–16

Könnyebb az élet ott, ahol az Istentől rendelt társsal együtt végzik a közös

feladatokat, mint például a gyermeknevelés, kenyérkereset, a gondok

megoldása. Súlyosabb teher nehezedik arra, aki elveszítette társát, akár fiatalon,

akár idősen. Már a Prédikátor is megmondta, hogy: „Jobban boldogul kettő,

mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van” (Préd 4,9). Az özvegy – adott

helyzetben – megértésre, segítségre szorul. A felnőtté vált gyermekek előtt

ilyenkor nyílik meg a lehetőség a magára maradt szülő irányában a szeretetteljes

gondoskodásra. Ehhez viszont szükség van az elfogadásra. Tudni kell

ilyenkor nem csak adni, hanem elfogadni is úgy, ahogyan azt az élet hozza.

Az özvegység az ige szerint nem egy reményt vesztett állapot, mivel Isten az

özvegyeknek és az árváknak is az Istene. Egyedül ő tud vigasztalni és minden

szükséget betölteni. Pál tanácsképpen egy új életprogramot ajánl az

egyedül maradt asszonyoknak. Azt, hogy a másokért való könyörgésben és

imádkozásban járjanak elöl. A tevékeny elfoglaltság amellett, hogy sok keserűséget

és fájdalmat képes oszlatni a szívben, segíthet mások terhének hordozásában.

A keresztyén özvegyasszonyok élete azért más, mert nekik van

élő reménységük. Bár egyedül maradtak, még sincsenek egyedül, mert az Úr

velük van, és ők is másokkal.

-,-,-,-,-,,-,-,-,,-,-,,-,-

Gyermekek és örökösök Róma 8,14–17

Akiket Isten Lelke vezérel, azok nem szolgák, hanem az ő gyermekei.

Nincs félelem a szívükben, mert a jó úton haladnak. Mindig Jézussal járnak,

s Jézus felé tartanak egy olyan úton, amely egyrészt a szolgálat útja, másrészt

az örökkévalóságba vezet. Nem vesz erőt rajtuk a félelem, már csak azért

sem, mert az akadályok vele együtt mind legyőzhetőek. Élhető, szent közösségben

vannak az Úrral. Miként jelenük, úgy a jövőjük sem bizonytalan, mert

az Atya gyermekei ők, akikről Isten maga gondoskodik. Nem csupán megszabadított

bűnösök, hanem a Fiúság Lelke által rangot és örökséget kapott

gyermekei Istennek a Krisztus jogán és a Lélekkel való azonosulás által. Legyünk

hálásak ma, hogy gyermekei vagyunk, és vezet bennünket! De nemcsak

azért, ami elképzeléseinkkel összhangban áll, hanem azért is, ami akár

tiltás, akár fegyelmezés által valósul meg életünkben. Legyünk hálásak a félelem

nélküli életért! Azért, hogy oltalmunk az Úr. Legyünk hálásak, hogy

mint Atyánk, úgy gondoskodik rólunk! Isten gondoskodásából ma is megadta

a mindennapi kenyerünket. Legyünk hálásak, hogy ismerhetjük őt, s hozzá

tartozhatunk, aki amellett, hogy szabadításunkról gondoskodott, örököstársaivá

is fogadott minket az ő eljövendő dicső országában!