Ne csüggedj! Nézz felfelé!

Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak; de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.” Lukács 12,27.

Ilyenkor tavasszal csodálatos a természet! Minden olyan szép! Ragyog a nap, zöldellnek a fák, és különböző színekben virulnak a növények! A tél mozdulatlansága után minden újjá éled és az ember lelke szinte megújul a zord hideg után.

Jézus ezért mondja, hogy ne aggódjunk. Ahogy a téli tájat nézve senki sem gondolná, hogy ilyen csodálatos lesz a tavaszi újjáéledés, így nekünk sincs miért aggódnunk akkor, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, mint hogy szeretnénk.

Sokszor az élet tele van meglepetésekkel. Hasonlóan a tél rideg valóságához, mi sem tudjuk elképzelni, hogy jól fognak alakulni körülöttünk, Jézus mégis biztat, hogy higgyünk neki! Ő a legrosszabb helyzetből is jót tud kihozni, ha rá nézünk és nem a körülöttünk lévő sötét felhőkre. Nézz felfelé! A nap ragyog az égen, még akkor is, ha nem látod! A rossz dolgok elmúlnak, de nem attól, hogy felettébb aggódnál! Azt veszed észre, hogy csak úgy „magától” minden a helyes mederbe kerül. Függetlenül Tőled és attól, hogy mennyit sírsz, megoldódnak a problémák… A liliomok sem tesznek semmit azért, hogy ilyen szépek! Csak úgy, „magától”… Mi emberek mindent elrontunk, de a mi szerető Istenünk ott áll mellettünk, és segít nekünk. Nem mintha megérdemelnénk, de erőt ad minden helyzethez, és segítséget minden mennyiségben.

Ezért ne aggódj, ne csüggedj! Nézz fel ma is Istenedre! Ő keres Téged és vágyik arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerülj Vele! Most… mit válaszolsz?

-,-,,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

Erőm és énekem az Úr Ézsaiás 12

Lenyűgöz, amikor láthatom, ahogyan emberek ismeretben, hitben és tapasztalatokban egyre gyarapodva ráébrednek arra, hogy Krisztus mit tett értük és mit akar nekik ajándékozni. Az evangélium világossá teszi, hogy a legsúlyosabb büntetést érdemeljük istentelenségeink miatt, Atyánk azonban – mert hatalma van rá – megújít bennünket. Ebből következően a megváltott embernek mindig lehet oka Isten magasztalására. Kár, hogy olyan sokszor agyonnyomják kéréseink, esetleg panaszaink a hálánkat. Ma ne így legyen!  Ha Krisztus váltságát megértetted és elfogadtad, ha bűneidet letetted lába elé, életed legnagyobb kérdését rendezted. Ma arra kérlek, emlékezz a szabadításra, amit Isten Fia vitt végbe érted! Az emberi élet minden területén Úr és Király Jézus, ezért ne csak kenyérgondodban számíts rá! Ne csak testi nyomorúságodban szólítsd! Ma növekedj a hálaadásban! „Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön örökké.

Ámen.” (Jel 7,12)

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,

„Adok néktek szájat” Lukács 21,10–19

Kislányom mostanság tanul beszélni. Ahogy értelme nyiladozik, füle

egyre inkább figyelmes a családi körön kívülről érkezők beszédére, sőt olykor meg is ismétli a szülei számára nem kedves szavakat is. Amíg a gyermek életében ez a figyelemtágulás természetes jelenség, a lelki ember figyelme egyre inkább Ura beszédére összpontosul (Ef 5,3–4). Testvérem! Ha észrevetted már magadon, hogy beszéded, magatartásod időnként vagy gyakran a világ ízlése szerinti, tölts több időt a Krisztus beszédének tanulmányozásával, hogy az gazdagon lakhasson benned is (Kol 3,16–17)! Embertársaid jó része szomjazik a reménységre, igazságra, jó hírre. Legyen Krisztus evangéliuma igaz szó a szádban!

Háborúk hírét hallod hazánk határain túlról. Itt az ideje, hogy imádkozz

az ottani hitvalló keresztyénekért. Háborúskodások, elnyomás a közeledben

is. Széttört családok, megtört emberek, összetört szívek, kerékbetört életek.

Csaták nyomait magukon hordó embertársaid gyülekezeteden kívül és belül. Itt az ideje, hogy könyörögj értük. S talán ellenségeid, vádlóid is vannak. Munkahelyeden, iskoládban, szomszédaid vagy éppen családtagjaid között. Az emberi okosság, önvédelem már sokszor kudarcot vallott, így itt az ideje, hogy a Krisztus ígérete szerinti bölcsességet és szájat kérd. Hittel, semmit sem kételkedve (Jak 1,6). „De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert aki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél hajt és ide s tovahány.”