2012. szeptember 19., szerda



AKIVEL Ő TALÁLKOZOTT

Akivel Ő találkozott,
annak lelkében jég s a fagy
nyomtalanul úgy eltűnik,
hogy felragyoghat a Tavasz!
Kigyúl abban valami tűz,
lerombolva mind a fagyot,
s lelkében ég a szeretet,
amit a Krisztustól kapott.
Ha fáznak még az emberek
tavasztalan, téli, hideg,
vak éjszakán, csupán azért,
mert ridegek, jaj, a szívek!
A szenvedések tengerén
jéghegyek közt virág fakad,
csak vigyétek fénylőn, dicsőn
Krisztust, a szent, a nagy Tavaszt!  Kárász Izabella   --

URAM, KÖSZÖNÖM A TAVASZT!

Újra kinyílt az orgonánk,
újra itt van a kikelet.
Virágba szökkentek a fák,
zölddé változott a berek.
Tavasz varázsos illatán
fölfelé száll az én szívem,
megáll az Isten trónusán
és imádkozik csendesen:
– Uram, köszönöm a tavaszt,
a természetnek tavaszát.
Az éltető napsugarat,
a kinyíló kék ibolyát.
Patak folyását völgyeken,
a légnek tiszta illatát,
lepkék szállását idelenn
és fönn a pacsirta dalát.
Uram, köszönöm a tavaszt,
az életemnek tavaszát.
Köszönöm, hogy széppé tetted
életemnek ifjúkorát.
Köszönöm, hogy adtál nekem
imádkozáshoz hő fohászt
és megmutattad az utat,
amely elvezet Tehozzád.
Uram, szenteld meg a tavaszt,
az életemnek tavaszát!
Lelkemben csak Neked nyíljon
minden cseppnyi érzés-virág.
Neked szenteljem életem,
Hozzád mehessek egykor át,
– Uram! Köszönöm a tavaszt!
Az életemnek tavaszát! Kárász Izabella-

MERT HOSSZÚ AZ ÚT-

Könnyes, bánatos, bús szemem, Uram, ma Hozzád emelem.                         
 Te vagy egyedüli remény. Veled az élet sem kemény, .                                  
az élet, amely lázadó,akárcsak ez a földgolyó,                                       
 akárcsak az emberi szív,amely eléggé sose hív                                         
 igédhez, s gyarló ügyeit fölé helyezi, s hogy a hit                                
  mindennél a legfontosabb,arra sokszor semmit sem ad…                          
…Uram, látod a szívemet, megérted könnyes szememet.                              
 Tisztíts, tisztíts! A salakok hulljanak le! Az alakod bevésődjön szívem falán; s a hosszú, kínos Golgotán ne állítson meg a tövis, semmilyen kő, még ha tör is: mert hosszú, de szent az- az út, amíg a lélek Hozzád jut.                         Kárász Izabella-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése