SZEPTEMBER 6. Felhívás megerősödésre Efézus 6,10;
Józsué 1,1–9 Vajon miért van ennyire szükségünk a bátorításra? Józsué, aki
hosszú évtizedeken át szolgált Mózes mellett, igazán tapasztalt emberré vált.
Bátran harcolt az Úr népéért. Átélte, hogy a Mindenható segítségével csodálatos
győzelmek születtek, hiszen az egyik legkiválóbb hadvezére volt Izrael
seregének. Most egy új megbízást és feladatot kap Istentől. Neki kell átvennie
Mózes szolgálatát, és bevezetnie a népet az ígéret földjére. Új kihívások és új
nehézségek kerültek előtérbe. A tapasztalat segíthet, de a következő lépéseket
neki kell megtennie. Nem lehet a régi erővel elindulni az új küzdelmekben. Hit
és bátorság szükséges, hogy elinduljon meghódítani Kánaánt. Az Úr biztatja és
bátorítja szolgáját, mert nagyon jól ismeri őt, és tudja, hogy pont erre van
most szüksége. Józsué hallgatott Istenre. Bátran és hittel elkezdte
beteljesíteni az Úr terveit, és egész életében kitartott ez az erő. Nem adta
fel, és a Mindenható vele volt mindenütt, amerre csak járt. A bátorításra és a
megerősödésre nekünk ugyanúgy szükségünk van, mint Józsuénak, aki fizikai
harcokban vett részt, ahol ember harcolt ember ellen. Mi is háborúban állunk,
de az ellenségeink a gonoszság erői és hatalmai. Ez a harc semmivel sem
könnyebb, sőt az ellenség ereje és gonoszsága miatt különösen nehéz.
Legtöbbször pont ezért nem akarjuk vállalni. Sokkal kényelmesebb, és különösebb
erőt sem igényel ülni az imaházunk padjában vagy székén, hallgatni a
szolgálatokat, gyönyörködni az énekekben, és imádkozni általánosságokat.
Megváltónk azonban nem tétlenségre és kényelmes keresztyén életre hívott el
bennünket. „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet...” – szól
Jézus Krisztus parancsa (Mt 28,19). Ez a mi harci indulónk. Ehhez pedig erő és
bátorság szükséges. Urunk azért küldte el az ő Lelkét, hogy ebben a harcban
folyamatosan erősítsen bennünket (ApCsel 1,8). Vállalnunk kell, hogy
kimozdulunk megszokott és biztonságos helyünkről, hogy a ránk bízott harcokat
végigküzdjük. Az erő pedig felülről fog áradni, és ha nem adjuk fel, egész
életünkben újból és újból megerősít bennünket a mindennapok csatáiban. Az
előttünk álló hét a megerősödés és a hitbeli lépések hete. Figyeljünk oda
Urunkra, hogy mit akar ránk bízni ezekben a napokban. Ne ijedjünk meg, ha valami
szokatlanra bátorít a Lélek! A lépéseket nekünk kell megtennünk, de ne
felejtsük, hogy az erő Istentől érkezik! Biztos, hogy ebben a harc- ban az Úr
igéje és az őszinte imádságok mellett szükség lesz élő bizonyság- tételünkre.
„Csak légy igen bátor és erős!” (Józs 1,7a) Mennyei Atyánk, köszönjük a tőled
jövő biztatást és bátorítást!
2012. szeptember 6., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése