Zsoltárok XIV.

Fohász az embernek általános romlottságából való megváltásért.

Nincs, aki jót cselekedjék: Prófétai jellegű zsoltár. A próféta Isten szövetségének őre, melytől (szövetség) az emberek elfordultak, a szolgálat helyett uralomra törtek (a papság magatartására gondolhatunk. Lásd Éli fiai, Ézsaiás, Ezékiel, Malakiás prófétálását a papokról). Talán a kettészakadt ország helyzetét lehet a zsoltárban felismerni.

Az 53. zsoltár némi változtatással ismétli ezt a szöveget.

1-3 vsz: Jahve letekint a mennyből. A bölcs és bolond ellentéttel szemlélteti korát a zsoltáros. Isten szövetségében az él, aki őt keresi, szolgál, a jó cselekvője. A földre tekintő Isten ilyet nem talál, még Isten szolgái között sem.

4-5. vsz: Isten a kegyes nemzedékkel van! Az Istent figyelmen kívül hagyó hatalmaskodók, akik a szövetséges népet „úgy ették, mint a kenyeret”. Egyszer csak megrettennek, mert észreveszik, hogy Isten nincs velük.

7. vsz: Sionból szabadulás támad. Sión az üdvtörténet földi központja. Ott őrzik a szövetség alapokmányát. Onnan várták a szabadítást és a megváltást.

Napi gondolat:

„A szegények tanácsát kicsúfolják, mert az Úr az ő bizodalma” (Zsoltárok 14:6)

A zsoltáros a szívek mélyébe lát és mondja: „nincs, aki jót cselekedjék”. Aki jót cselekedne, azt elnyomják. Aki az Úrba vetett bizalommal szólal meg, az a kicsúfolás, megvetés tárgya lesz!

Mennyire elterjedt az istentelenség! Adja a mi Megváltó Jézus Krisztusunk, hogy a benne bízó embereket, az őt hirdetőket, az embertársainkat lássuk meg, szeretetben, szolgálatban hordozzuk egymást. Ámen.

Imádság:

A sziklából is fiakat támasztó kegyelmes Istenünk! Légy a mi könyörülő Urunk, hogy meglássuk a másik emberben a Te jelenlétedet.

Jézus Krisztus! Adj erőt, hogy a mi cselekedetünk Téged hirdessen. Ámen.

-,-,,-,-,-,,,,-,--------,--,-,-,-,