Nem lesz többé...

„Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népéről a gyalázatot az egész földön. - Ezt ígérte az Úr!”

Ézsaiás könyve 25:8

Képzeld el, hogy a tegnap esti álmod nemcsak a képzeleted szüleménye, hanem valóság, és ott áll melletted az, akit nemrég elveszítettél. Beszél hozzád, és nyoma sincs a szörnyű kórnak. Mindenki boldog, mindenki örül, és nincs már olyan, hogy „Isten veled”. Nincs már elválás, nincs könny és fájdalom.

Nincs szívedben az- az érzés, hogy ez igazságtalanság, ez nem ér, hogy kilépett az életedből, hiszen ott áll veled szemben, és minden valóság. És nem szólal meg a telefon ébresztője, hogy a valóságot a pillanat törtrésze alatt semmivé mossa, fájó űrt hagyva szíved mélyén maga után.

Tudd meg, barátom, eljön az a nap, amikor mindez beteljesül. Eljön az a nap, amikor nem lesz többé halál, nem lesz több búcsú és „Isten hozzád”. Nem lesz több temető és gyászszertartás, koporsó és fejfa, nem lesz több sírkerti virág, mert minden élni fog. Örökké.

Nem lesz több átvirrasztott éjszaka, vörösre sírt szem, nem lesz több fájdalmas kiáltás az ég felé, hogy „Miért?”. Eljön az a nap, amikor bármerre nézel a Földön, minden az életről beszél, minden élénk lesz és egészséges, áldott, bűntelen, megváltott, és mindenki Isten csodájáról énekel.

Hát várd velem, barátom ezt a napot, és készülj a nagy találkozásra. 

 

Zsoltárok XIII.

A késedelmező segítség után való vágy az ellenség nyomása alatt.

Isten jóságában bízó reménység

Meddig, ó Jahve?: Ókori kelet rituáléjából jól ismert kérdőszó: „Meddig?” Ezt kérdezik ma is a súlyos szenvedést átélők.

A hívő ember fájdalmában Istenhez fordul kérdésével, azzal a tapasztalattal, hogy Ő szabadító.

Luther ezt a zsoltárt a keresztyén szentek és az ördög nagy harcára vonatkoztatta.

Kálvin a prófétai lelkület feszülését, dinamikáját látja benne.

Dávid korából értelmezhető.

2-3. vsz: Meddig rejted el orcádat előlem?

Isten szövetségében élni nem a zavartalan életet jelenti. A bűn elhatalmasodása megnyomorgatja a hívőket. A hosszú szenvedés ideje alatt úgy tűnik, mintha Isten elfeledkezne híveiről.

4-5. vsz: Ne ujjonghassanak nyomorgatóim!

Az Ószövetségi ember számára Isten szabadítása az életben maradást jelentette. Ugyanakkor benne van az ellenség megszégyenülése is. Az Ószövetségi ember nem tudja Pállal elmondani: „Nékem az élet Krisztus, a meghalás nyereség”.

6. vsz: Mindig bíztam hűségedben.

A halál révén állva, csak a prófétai lelkület tudja elmondani, mindig bíztam hűségedben.

Napi gondolat:

„Mert én a Te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a Te segítségednek” (Zsoltárok 13:6)

A kínok kínját, a haláltusát élő embernek a hitvallása ez a mondat. Jólétben könnyű elmondani: benned bíztam, megsegítettél. Mi is elmondhatjuk milyen nehézségeket éltünk át. Dávidot saját fia támadta hátba. Végül Dávid a fiát gyászolta. A zsoltáros a halálos veszedelemben tesz bizonyságot.

A mi életünk is mindig, még a legnehezebb pillanatokban is tudjon bizonyságot tenni a Megváltó Jézus Krisztusról. Ámen.

Imádság:

A legnehezebb pillanatokban is velünk levő Istenünk!

Bocsáss meg nekünk, mikor a kételkedés hangjai szólalnak meg ajkunkon nehézségeink közepette.

Erősíts meg, hogy a legnehezebb pillanatokban is hozzád kiáltsunk, hittel tudjunk bizonyságot tenni Rólad, Jézus Krisztusunk. Ámen.