SZÖVETSÉG ÜNNEPE
(Szerző: ifj. Bartha Sándor)
A virágok ünnepe ez; lelketek viruló virágaié.
A szívek ünnepe ez;  együtt dobbanó, vágyódó szíveiteké.
A család ünnepe ez; a fészekből kiröppenő ifjú madaraké.
A menny ünnepe ez; az égé, a földé, a tietek, a miénk...
Mindenkié.

Szívetek aprócska szikráját örömnek megáldja az ég ma
s meglátni, hogy nő meg, ha tiszta a ruhátok,
tiszta a gondolat, makulátlan a jellem
s nincs álarc, mialatt meghúzódna sötét érdekerdő,
mi az élet egén, csak árnyéktartó felhő. Mert mit ér az ünnep,
ha üres a szív? Ha a belső érzés szeretni nem hív?
Mit ér a szövetség, ha nincsen alapja, s mi lesz az otthonnal,
ha nem Isten karja  védi, vezérli, s ha az életúton
nem Ő az, ki a sok göröngyöt  egyengetni kezdi.

Istennel járjatok. Az út így könnyebb lesz.
A teher megoszlik, még akkor is, ha az nehéz kereszt.
A menny rátok figyel. Létetek, fogadalmatok,
imátok, vágyaitok az égi folyosókon mind
ismertté válnak. S a szavak, melyek ma
ünnepélyesen elhangzanak, örökérvényű, aranybetűkkel
íródnak be - kitörölhetetlenül - az égi könyvekbe.
Mert a menny is ünnepel ma. Az angyalok is énekelnek.
Szent harmóniák hangjába burkolózik az ég.
Ezért legyen fontos számotokra  ez a szent szövetség.
Mert a szövetség ünnepe ez.

És legyen ez az ünnep igazi, szent ünnep.
Legyen ez a nap ma napja az örömnek, az imának,
s a nyugodt, békés Istenre hagyatkozásnak.

NEKÜNK SZÓLÓ INTÉS .                                                                                   1. Korintus 7:29-31 Szeretteim, az időnk rövid! A híd közepén már áthaladtunk. Az élet zavaros árja lassan parthoz csendesedik alattunk. Viharai orcáinkra rótták emlékül barázdáikat, meggörbült újjal, eres kézzel szorítjuk a korlátokat. Az Ige int: ne legyen már több háborúságunk a testben, hiszen velünk volt és velünk lesz nyomorúságunkban az Isten!  Szeretteim! Az időnk rövid! És Ő közel !!Kor.II. 4:4-5,10.v