2012. augusztus 8., szerda



NAGYON NEHÉZ

Sokat dolgozni és keveset beszélni
Zokszó nélkül egész életet leélni
Elfelejteni, ha megbántott valaki
Rosszért soha rosszat, mindig csak jót adni
Erősen megállni kísértés tüzében
Titkot megőrizni szívünk legmélyében
Lángolni az Isten oltárán füst nélkül
Elvetni mindent, ami rossz, az emlékből
Két rossz dolog közül választani a jót
Meghalni csendesen, nem kiáltva jajszót
Ígéretet nem csupán tenni; megtenni
Csak egyet, de hűen, igazán szeretni
Uralkodni úgy, hogy másoknak szolgálunk
Szenvedni, örülni s hinni, míg meghalunk.
Gerzsenyi Sándor


Lea
1Móz 29-30 rész

Nem könnyű sors: háttérben meghúzódva,
Félrelökötten, megvetetten élni.
Emberi megbecsülést nélkülözve,
Istentől áldást reménykedve kérni.

Szolgálni árnyban. Kitartani mégis,
meg nem riadva, bárha visszaverve.
De gyermekei: törzsfők, pátriárkák.
Sebzett asszony-szív beépül a TERVBE.
Siklós József (Hozsannázó napok, III. 637.old)



HÁZI ÁLDÁS        

„Hol hit, ott szeretet’’
Falon függ a szobában,
szép, aranyos keretben,
még mindig annyi házban!
Ám a család veszetten
lobog a gyűlöletben,
morzsolódik a gondban...

Szép az a Házi áldás,
kár, hogy csak a falon van!
         Bódás János

HÍVŐ CSALÁD  

Gyermek hite legyen
szülök megvetése.
Ez az élő Isten
örök rendelése.

Amit otthon lát, hall
az emberpalánta,
úgy kíséri útját,
mint lobogó fáklya.

Szeretni az Istent
s felebarátunkat,
ez az aranyszabály
életének célt ad.

Ahol nem törődnek
Isten szavaival,
a család, mint oldott
kéve, széthull hamar.    Gerő Sándor
IMÁDSÁG A CSALÁDOKÉRT  

Én Istenem… míg boldogan szemlélem gyermekeim, s az életet,
A békét, amit nékem adtál; tudom nem mindenütt van így,
Hogy széthullott gyermekszívek, zűrzavaros családi fészkek
kiáltanak, követelnek,
hogy több kísértésbe ne vígy…
Én Istenem… Tegyél csodát,
valami nagy varázslatot,
Hogy legyenek szépek a lelkek,
Épek, szentek az otthonok,
hűségesebbek a szemek,
összetartóbbak a családok,
Hogy szűnjék meg a széthúzás, a hűtlenség, s minden nagy átok,
Áldás legyen az otthonon belüliek élete, sorsa,
Hangozzék fel a szeretet,
a békesség igaz akkordja!
Én Istenem! Míg boldogan
szemlélhetem sok ajándékod:
Vedd szívesen ezt az imát! Legyen mindenki boldog, boldog!
   Kárász Izabella   " Fényből fényességet" 227.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése