Az elragadtatás

A kegyelemnek az- az időszaka, amiben most élünk, egyszer véget fog érni. Jézus Krisztus visszajön Menyasszonyáért (Máté 24,30-31), és elviszi őt a Mennybe, az Atya házába. Azok a hívők, akik meghaltak, feltámadnak romolhatatlan, dicsőséges testben, az élő keresztények teste pedig ugyan így elváltozik egy szempillantás alatt (1.Korintus.15,51-53; 1.Thessalonika 4,13-18).
Miközben Jézus Krisztus és és Menyasszonya, az Egyház, a menyegzőjét üli (Jelenések 19,7-9), a Földön az élet Isten és az Egyház nélkül, az Antikrisztus uralma alatt, egyre nagyobb gonoszságban, szenvedésben és Isten elutasításában fog folytatódni (2.Thessalonika 2,1-12). A Sátán, az embergyilkos fog a Földön uralkodni azok felett, akiket távol tudott tartani Jézus Krisztustól és a bűnbocsánattól.

Az ítélet

Az antikrisztusi korszaknak Jézus Krisztusnak a Földön való megjelenése fog véget vetni (2.Thessalonika.2,8). Jézus, Jeruzsálemi központtal megalapítja ezer évig tartó királyságát a Földön, aminek kormányzásában megváltott szentjei, az Egyház tagjai fognak segédkezni (Jel.20,1-6). Az ezer év elteltével, a Sátán által szított utolsó lázadás (Jel.20,8-9) leverése után, Isten maga elé állítja teremtményeit (Jel.20,10-15). Feltámadnak azok a halottak is, akik nem fogadták el Jézus Krisztus engesztelő áldozatát és a Sátánnal együtt az örök kárhozat helyére, a tűznek tavába vettetnek.

 

Jézussal

Jó Vele kelni,

s örömet lelni a munkapadon,

kenyerem szívét úgy szeletelni:

Tőle kapom.

Jó Vele lakni,

s minden falatnyi gondolat fölött

új álmot szőni, új tervet rakni:

Néki növök!

Jó Vele járni,

mert ott akármi ködben fény remeg,

s halott porban is szembetalálni

az életet.

Jó Vele tűrni,

s mindent legyűrni, ami földi sár...

Lehet a sebem atomnyi, űrnyi:

Ő, aki vár!

Jó Vele győzni...

Ereje őrzi az életemet,

harcaim hevét szava elűzi:

„Béke veled!”

Esti Gyula

HA NEM TESZEK  SEMMIT SEM...    

Most nem sietek,

most nem rohanok,

most nem tervezek,

most nem akarok,

most nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugszom,

most elpihenek

békén, szabadon,

mint gyenge gyermek,

és nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölet a fény,

és ölel a csend,

és árad belém,

és újjáteremt,

míg nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,

másoknak terem,

érik csendesen

erő, győzelem...

ha nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

                  Túrmezei Erzsébet