Az egyház

Az egyház Jézus Krisztus szentjeinek közössége, egy tértől és időtől független csoportja az emberiségnek. Isten által elhívott, Jézus Krisztus által megváltott, az Ige és Szent Szellem által megszentelt emberek közössége (1.Péter 2,9). Az egyház tagjai a ma a Földön élő hívők és azok is, akik hívőként fejezték be földi pályafutásukat.
Az Egyház Ószövetségi előképe Noé bárkája. (Ld. 1.Mózes 6,5-től 1.Mózes 9,29-ig.) Noé életével és a bárka építésével - közel száz éven keresztül - hirdette Isten bűnbánatról, megtérésről, ítéletről szóló üzenetét. Ma, a világ szeme láttára épülő Egyház ugyan ezt az üzenetet hirdeti. Ahogyan Noé napjaiban is csak azok élték túl a korszak lezárását és az ítéletet, akik a bárkában voltak, a jelenlegi korszak lezárását is azok fogják túlélni, akik az Egyházhoz tartoznak.
A Biblia Jézus Krisztus és az egyház kapcsolatát a vőlegény és menyasszonya kapcsolatával szemlélteti. Jelen pillanatban a Vőlegény távol van. Elment elkészíteni azt a lakóhelyet (János.14,1-3), ahol a menyegző után örökké együtt lesz Menyasszonyával. A Menyasszony, az Egyház pedig készül a menyegzőre. Várja vissza Vőlegényét, Akiről tudja, hogy úgy szereti őt, hogy a saját életét adta Menyasszonyáért (Efézus.5,25-27). Szépíti magát, hogy tetsszen a megérkező Vőlegénynek. Megőrzi magát a várakozás közben Vőlegénye számára, mással nem kacérkodik akkor sem, ha hosszúra nyúlik a várakozás. A Menyasszony is bizonyítja szerelmét azzal, hogy felkészülten, indulásra készen várja vissza Vőlegényét.

Minden forrásaim Tebenned vannak!

Sivatag pusztaságon át

oázisok lágy illatát

honnét hordják szárnyas szelek?

Szomjamra írt, ó, hol lelek?

Ezüstös forrás hol fakad

üdítni égő ajkamat?

„Uram, Benned, Benned lelem

minden forrásom szüntelen!”

Ezért zengem öröm dalát

sivatag pusztaságon át!

Ez ad naponta új erőt

járni a szomjazók előtt.

S hogy elinduljanak Feléd,

mutatni életnek jelét!

„Uram, Benned, Benned lelem

minden forrásom szüntelen!”

Bizony csoda, ha száraz ág

kizsendül, és merő virág.

Ily csoda szárnya szórja szét

Te nagy neved dicséretét.

Hadd legyek én is ily csodád,

míg minden szív csak Téged áld,

hiszen Benned, benned lelem

minden forrásom szüntelen!

Felelősség szent súlya nyom,

s erőtlen vagyok nagyon.

De csak legyek kicsiny, szegény:

Lelked, szerelmed úgy enyém.

Meríthetek, csak arra vár

a véghetetlen gazdag ár!

„Uram, Benned, Benned lelem

minden forrásom szüntelen!”

Ezért zengem öröm dalát

sivatag pusztaságon át.

Ez ad naponta új erőt

járni a szomjazók előtt,

hogy induljanak Feléd,

mutatni élet szent jelét.

„Uram, Benned, Benned lelem

minden forrásom szüntelen!”

  Túrmezei Erzsébet

(Hozsannázó napok II. 403)