Alázat

Alázat, Uram, hadd lakjon bennem,

Éljek én végtelen kegyelmedben!

Atyám, Teelőtted porba hullok,

Jézus keresztjénél leborulok.

Vígy mindig beljebb, sebeibe!

Bűn, világ nem kell, félre vele!

Lábaidnál, csupán ott jó nékem,

Mert csak ott talált békét lelkem.

Lábaidnál, csupán ott jó nékem,

Mert csak ott talál békét lelkem.

Alázat, Uram, hadd lakjon bennem,

Tisztogasd meg minden bűntől lelkem!

Nem vagyok méltó, és érdemem nincs,

De Fiad értem halt, Őrá tekints!

Alázat, Uram, hadd lakjon bennem,

Életem nyugodjon kezeidben.

Érjen bár megvetés, bántalmazás,

Tudom, hogy vár a megjutalmazás.

A hit hangjai, 2006. kiadás

Aki magát felmagasztalja, megaláztatik.

Aki pedig magát megalázza, felmagasztaltatik.

Kánon, dallama: A hit hangjai, 2006. kiadás, 28a.

BETŰK   

Sokféle betű van - van kisebb és nagyobb,

Rövidebb és hosszabb; van mely dísztől ragyog;

Van egész egyszerű, álló, vagy dőlt alak;

Van aztán olyan is, mely vékony, más vastag.

Ki-ki maga helyén, a maga sorjába‘

Alkotják e könyvet szép harmóniába.

Hogy elmélkedem e sok betű felett,

Egy példázat jelzé, illeté lelkemet.

Hogy az Isten népe is egy élő Biblia,

Minden egyes hívő egy-egy betű abba‘.

Ez eleven könyvnek te is betűje vagy;

Minőséged szerint lehetsz kicsiny, vagy nagy.

A jó égi Mester jelölt néked helyet.

Ne tekints más felé, üdvöd csak itt leled.

Úgy lehet, csak egy kis közönséges ‘i‘ vagy,

Ámde hivatásod igen fontos és nagy,

Ha előtted „h” áll és „v” követ téged:

‘Hív‘-nek olvastatol, jelentve hűséget.

Ámde ha kicsúszol társaid köréből,

Szereped kiesik jelentőségéből...

Avagy talán „g” vagy, e szóban, hogy „igaz”,

De nem tűröd meg a „i”-t, ne előzzön meg az,

Ellenben, látod, „gaz” szó jön ki vele...

Ne légy türelmetlen, vesd el önhittséged;

Ne tartsd magad nagyra, a kis pontot se nézd le;

Inkább szállj magadba, és helyeddel érd be.

Mert a kis pont is van ám olyan fontos,

Mint a felkiáltójel, az „hórihorgas”!

Ő jelöli azt meg, hol a mondat vége,

Aztán sok betűnek szintén ő az éke.

Azért én azt mondom, legyen köztünk béke,

Becsüljük meg egymást, éljünk egyetértve,

Hogy ki minket olvas, újuljon szívébe‘,

Elhagyva a gonoszt, Jézushoz megtérjen...

Ez a hivatásunk, ezért adjunk kezet.

Kívánom, hogy az Úr áldjon meg titeket!