Átöltözik a rét

 Meghajol a szélben a fű és a virág,

vége lesz a nyárnak, tudja jól a világ.

Átöltözik egyszer, levetve köntösét,

díszes ruhájából kibújik majd a rét.

Sárgul már a levél, hervadnak a szirmok,

fecskék száza gyűlik, megtelnek a drótok.

Messziről meghallom, az ősz süvít egyre,

lépte kopog tompán,menetel a hegyre.

 2009. július 25.           Guti Tünde

-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,,-,,-

Hűs szelek szárnyán üzen az ősz…

 Hűs szelek szárnyán üzen az ősz, megpihen néha, mint dinnyecsősz,

zord, vaskos felhők hátán még vár, táncolhat, ünnepelhet a nyár!

 Fél szemmel néz, mikor botlik meg,mert fáradt már, izzad és liheg,

palástja pajkosan meglibben, amerre lép, a fű megzizzen.

Pillangót kerget, ruhája száll, a széllel szemben nevetve áll,

arany haján szikrázik a fény,napsugár játszik, mily tünemény!

 Csilingel hangja: van még időnk! Pirosra érik már a szőlőnk,

duzzad a szem a kalászunkban,pacsirta röppen határunkban.

 Hűs szelek szárnyán üzen az ősz, megpihen néha, mint dinnyecsősz,

zord, vaskos felhők hátán még vár,táncolhat, ünnepelhet a nyár!

 2009. július 25.                        Guti Tünde

  -,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,,-,,,,,-

Nyáron

 A szívem békés, nyugodt. Csendesen lépkedek a fűben.

Egy galamb odatipeg lábamhoz, miért félne tőlem?

 Fölöttem ragyog az ég, fényesen szikrázik a nyárban,

egy kis gyík napozik még, s hűsöl a hangyaboly a várban.

 Kitikkadt szöcske ugrik, izmosan megfeszül a combja,

addig, míg terít a rét, ebédre neki sincsen gondja.

 Lomhán ballag egy cica, egerészni most nincsen kedve,

nyújtózik egyet hosszan, szívesebben leheveredne.

 A pillangó táncol még, megkeres minden virágkelyhet,

álmosan is szép a rét nekem, mert szeretem a csendet.

 2009. július 22.                           Guti Tünde

-,-,-,-,-,-,-,,,,,,,,-,-,-,,-

Fehér szirmok
 Kicsi virág, dísz-pártában, harmatgyöngyös, szép ruhában,
oly szelíden állsz a fűben, zöld palástban, gyönyörűen!
 Kicsi virág, pártád fehér, s nekem annyit mindig megér
egy lehajlás szirmaidhoz, lágy sóhajtás illatodhoz,
hogy ámuljak szerénységeden!  2009. július 15.   Guti Tünde
 -,-,-,-,-,,-,-,,-,-,,,-,-,,-,,-,
 Néha
 Néha úgy kell a csend, mint éhezőnek a falat kenyér!
Néha elég egy hang, mit suttog a szív, s ez mindent megér!
 Néha bánt s fáj a zaj, lelkem félve messzire menekül.
Néha zeng, mint harang a csend, és meg sem leszek egyedül.

Néha csak jó szó kell, elég egy bátorító ölelés!
Néha gyógyít a csend, s a minden bántást elfeledés