2012. május 29., kedd


Komlósi Gizella
HINNI KELL

Mért vagyok én - tűnődöm szüntelen
vajon mi dolgom van idelenn?
Hiába, választ rá nem kapok,
értelmetlen gondolkodom.

Helyette inkább hinnem kellene.
hit bátorít, bármiben hihetsz,
nélküle lelked üres verem,
melybe ha bele esel, vétkezel.

Erős vár, mit bevenni nem lehet,
nem is létezik csak.. képzelem,
mégis féltve őrzöm saját hitem,
már tudom mi a dolgom idelenn.

S teszem. Tehetnéd te is...
Majd ő lépésről lépésre vezet,
egyszer eljutok arra az útra is,
hol tűnődésem jutalmát elnyeri.

"...Isten szeretet." (1.János 4:8/b) .                                                                                                          "Krisztus nem azért jött a világba, hogy megfejtsük lényét, hanem, hogy Belé kapaszkodjunk és Hozzá ragaszkodva magával ragadjon minket a feltámadás felfoghatatlan valóságába." /Dietrich Bonhoeffer/

Tavaszi dal

Széttört bilincsét csörgeti
a kis patak,
Habajkai himnuszt Feléd
kiáltanak.

Ifjú erdőn, a most fakadt
zöld lomb alól,
ezer madár halleluját,
neked dalol.

A réteken szűz ajkaival
ezer virág
trónodhoz ontja álmatag
illatdalát.

Ezer rajongó napsugár,
fény-óceán,
hőn, lángolón ujjong Feléd,
dicső Atyám!

Dicső templommá változott
a végtelen,
hol minden szív Téged dicsér,
nagy Istenem!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése