--,,,,,-,,,,-,-,-,-,-,-

Kányádi Sándor
Azt bünteti, kit szeret
mint pogrom után
a zsinagóga
veretlen maradt
öreg zsidója
nem hálálkodom
nem is kérdem
hogy őket miért
s engem miért nem
mert szeretsz Uram
szeretsz Te engem
és legközelebb
nem hagysz veretlen
Keresztelő János halála
 -,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
Sok erősnek látszó férfi  belül gyönge, bor és nők egykönnyen elveszik eszét.                                                                                                                                              Heródes egy táncért egy lánynak esküdözve ígér bármit, akár országa felét...                                                                                                                                Ekkora sikerre nem számít a leány;  kisiet anyjához, adjon ő tanácsot.           Néz nagyot az asszony: vagy viccel a király, vagy most megnyerhetik ketten a világot...                                                                                                        Mit kérjen leánya? - anyja gondolkodik; régi ellenfelén jár e gondolat: börtönben ül, ám  ez veszélyes még ott is...                                                               Így szól hát a lányhoz  bátorítólag: - Heródes lehet hogy tréfálkozik, de én nem:  kérd fejét annak a Jánosnak!...                                                             ___________

Sík Sándor Játékszer

Fogadd el Uram, szabadságomat,
Fogadd egészen.
Vedd értelmemet, akaratomat
S emlékezésem.

Mindazt, amim van és ami vagyok,
Te adtad ingyen.
Visszaadok, Uram, visszaadok
Egyszerre mindent.

Legyen fölöttünk korláttalan úr
Rendelkezésed.
Csak egyet hagyj meg ajándékodul:
Szeretnem téged.

Csak a szeretet maradjon az enyém
A kegyelemmel,
S minden, de minden gazdagság enyém,
Más semmi nem kell...

 Herjeczki Géza:  FÁJDALMAK FÉRFIA.                                             
(Dsida Jenőre, a Krisztus c. vers szerzőjére emlékezve)                                    talán mert halálos beteg voltál te is s tudtad: már közeleg az óra            talán azért értetted meg jobban mint más a Mestert tudtad                            hogy Krisztus Ő dicsőséges Király országa fényes uralma végtelen                      
de nem itt tündököl itt inkább szolgál gyötrődik itt inkább értünk imádkozik fájdalmainkat hordozza s hogy mi is élhessünk                                  Vele: meghal helyettünk

-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,                                                                                     

 Engesztelő ajándék  

Cukrot, virágot, gyöngyöt szerettem volna hozni néked:
            nincs gyöngyöm, cukrom, virágom.
Görnyedve hozom a helyett s teszem a kezedbe, nézzed,
            keserű életemet, egyetlen terhes gazdagságom.
Ez ami megmaradt még, e meztelen is gazdag élet,
            s ezt sem adom, csak visszaadom már:
mert jól tudom, ki vagy? s hogy benned és általad élek,
            kenyerem és levegőm! s rég nem volnék, ha te nem volnál.
Óh különös hatalom! szeretet erős gyengesége
            - s óh gyenge erősség! oly védtelen benned...
Életem pórázát tartod, de téged bilincsel a vége
            s mégis én vagyok zsarnok és hóhér, s te aki enged és szenved.
Letérdelek s úgy szánom-bánom óráid letörött virágát,
            mint aki barbár talppal ment át egy drága réten:
óh ki gyógyítja meg az elrontott örömök rózsaágát?
            ki mondja a tiprott percnek: »Kelj föl, kis százszorszépem!«
Órák és percek helyett fogadd el egész életemet,
            virágok helyett egész mezőt, noha fölégett és nem virágos:
de virághamvval, s lásd, könnyel is trágyás, s ha új plántáid beülteted,
            minden szirmot földajkál s neked áldoz. (Babits Mihály)
VOLTUNK-E (a halálról és Jézusról)
Tényleg rövid az élet, az élők mind elenyésznek;.                                          
  
  egy-két nemzedék múlva, voltunk-e, senki se tudja.                                     
 Egyedül az ér csak valamit ,hogy szerettem szívből  Valakit:                                     
Ő lenyúl a halálba értem, mint halász a gyöngyért a mélyben (Árvai Emil)

Jónás példája
 "Hangosbemondó: Figyelem! Jónást lenn várják a halban!"...
Nem vicces;  megtörtént velem: belehulltam s belehaltam  már majdnem,  míg partra hányt a cet;  s számot vetve magammal eldőlt,
hogy mennem  kell,  hátha életet mentek szavammal.
 Nemsoká elnyelt a város... Nagy vihar előtti csendben vészjóslón
szólt a magányos próféta, mint félreverten zúgna harang, harsogná most hangosbemondó: Figyelem!!...(Árvai Emil)