verses bizonyság

Kiss Benedek

Könnyel és irgalommal

Csak a sok ember lehet szép,
és köztük legszebb az egyetlen.
Uram, engem miszlikre szedj szét,
ám maradhassak mégis egyben.

Legyek mindig egynek bolondja,
de bennem ő százakat lásson.
Cseréljem föl az egyet sokra,
de az az egy szívmélyig ásson.

Legyek számára regiment,
ki egy kardsuhintásra él, hal.
De egyetlenként élje meg
sorsom könnyel és irgalommal.

Kiss Benedek

Jelenés

Tücskök talicskázzák már
a tömbsötétet –
nyikorog gerincem is
ekkora súlytól.
Fölissza az árnyak
szivacsa a zöldet,
diófákban szunnyad
jövendő bútor.

Padon mélázok,
badacsonyi fények
jánosbogarazzák
szemem homályát.
Elcsitul az élet,
de a fények élnek!
apró hang-szigonnyal
szívem szurkálják.

Bozsdul is vérem,
futósan iramlik,
mint ha hullócsillag
az eget karistolja.
S jön föl a hold, mint egy
jelenés! Akár ha
szívem holdasodnék,
s elbitangolna.

Jánosházy György

Csend

Mint felhajított, óriási érem,
úgy gördül lassú ívben odafent
az augusztusi Hold beteg-fehéren.
A csillagokból alászáll a csend,

griff szárnyakon ereszkedik a földre,
mint lázak szülte, furcsa, ásatag
madár; az éji rémeket kiköltve,
megüli a virrasztó házakat,

megüli a szorongó lelkeket,
a kifacsart, keserű agyakat,
emléket, vágyat, mindent eltemet,

nincs semmi, csak a túlvilági csend,
mely iszonyú árhullámként dagad,
s betölti a didergő végtelent.

Pilinszky János Zsoltár
 Aki több napos éhezés után kenyérre gondol: .                                           valódi kenyérre gondol.                                                                                     Aki egy kínzókamra mélyén gyengédségre áhítozik:.                                     valódi gyengédségre vágyik.                                                                                S aki egy vánkosra borulva nem érzi magát egyedül:.                                         valóban nincs egyedül.

EDITH OEYEN : Szó
 Porrá őröltem a szavakat
gabonaszemekként
jól termő földbe
vetettem
mást nem tehetek,
csak várom,
az eredményt
várok
és remélem,
hogy a szó gyökeret ereszt
és tovább viszi önmagát