2012. április 27., péntek


Győzelem  
Tökéletes győzelem az, ha engedjük, hogy Krisztus a Szentlélek által győzedelmeskedjék az énünk felett.

Ha megfeledkeznek rólad, vagy elhanyagolnak, ha tudatosan félreállítanak, és te megalázkodol ez alatt, sőt szívből hálát tudsz adni az Úrnak a sértésekért és megaláztatásokért: ez győzelem!

Ha a jót, amit teszel, vagy tervezel, megrágalmazzák, ha kívánságaidat keresztezik, ha ízlésed ellenére cselekszenek, tanácsodat megvetik, véleményedet kigúnyolják és te mindezt csendesen, szeretettel és türelemmel fogadod: ez győzelem!

Ha bármely élelemmel, vagy ruházattal, bármely éghajlattal, társasággal, életkörülménnyel, sőt a magánnyal, amibe az Úr vezet, megelégszel: ez győzelem!

Ha mások rossz hangulatát, minden panaszát, rendszertelenségét és pontatlanságát, amelynek nem vagy oka, bár nem helyesled, de el tudod tűrni, anélkül, hogy haragudnál: ez győzelem!

Ha minden balgaságot, ferdeséget, szellemi érzéketlenséget, a bűnösök ellentmondását és üldöztetést is úgy tudsz hordozni, ahogyan Jézus tűrte:  ez győzelem!

Ha nem vágyódsz az után, hogy személyed, munkáid beszélgetés közben megemlítsék, ha nem keresed, hogy ajánljanak, ha igazán szívesen veszed, hogy ismeretlen maradsz: ez győzelem!
2 Kor. 6.1-10.   Mint együtt munkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.
Mert ő mondja: Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja. 
Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék. 
Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban. 
Vereségben, tömlöcben, háborúságban, küszködésben, virrasztásban, böjtölésben. 
Tisztaságban, tudományban, hosszú tűrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben, 
Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felől való fegyvereivel;
Dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetők, és igazak; 
Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élők; mint ostorozottak, és meg nem ölettek; 
Mint bánkódók, noha mindig örvendezők; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók. 
Róm. 8.35-39.  Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más
teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban. 
Debrecen, 1932 szeptember Írta: Vajda Mária

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése