Ady Endre A HALÁL PITVARÁBAN


Istenem, Halál, te tudod,
Hogy tőlem elmúltak a bálok,
Lakodalmak és hős murik:
Pitvarodban állok.

Gyáván ülök, nem hencegek,
S ha valaki azt mondja rólam:
»Üssétek le ezt a kevélyt «;
Én sóhajtok; jól van.

Minden jó, jog, ami lesújt,
Minden megszentel, ami büntet:
Istenem, Halál, pitvarod
Megjavít bennünket.

Sohse szerettem úgy magam,
Mint most a Halál pitvarában,
Megszerettem a múltamat
S lépek beljebb, bátran.

Nem lehet az rossz valaki,
Akit annyian űztek, téptek
S rosszabb úr nem lesz a Halál,
Minő volt az Élet.

Istenem, Halál, te tudod,
Hogy vérvevő, szomorú harcban
Űztem, kerestem önmagam:
Rosszat nem akartam.

Lukátsi Vilma: ITTAM...
Szomjas vagyok!                                                                                           
    - Nincs víz a közelben,
s már azt sem tudom mondani:
inni kérek!
Kinek mondjam?
Mindenki elment tőlem.
... Valahonnan
szűrődik még köznapi lárma,
gyermeknevetés, vitatkozás,
fékek - vagy fogak - csikorgása...
- Inni kérek!
nyöszörgöm lelkem legmélyének,
ahol zümmög valami ének
az Ő nevéről, Akiben bíztam!
Egyszerre elcsöndesül minden.                                                       
Kimondom a Nevét.  Ittam.


Khalil Gibran : A próféta

Gyakran, amikor megtagadjátok magatoktól a gyönyört, csak elraktározzátok vágyatokat lelketek valamelyik zugába.
De ki tudja, hogy amit ma mintha elhagynátok, nem várakozik-e a holnapra?
Még a testetek is ismeri örökségét és jogos szükségletét és nem hagyja becsapni magát.

A testetek pedig lelketek hárfája, és rajtatok múlik, hogy édes zenét hoztok-e ki belőle, vagy zűrzavaros hangokat.
És most azt kérdezitek szívetekben: ‘Hogyan különböztessük meg a gyönyörben azt, ami jó, attól, ami rossz?’.
Menjetek a rétjeitekre és a kertjeitekbe, s ott megtanulhatjátok, hogy a méhnek gyönyörűség a virág mézét összegyűjteni,
de a virágnak is gyönyörűség, ha odaadhatja mézét a méhnek.
Mert a méh számára a virág az élet kútfője, a virág számára pedig a méh a szerelem hírnöke, és mindkettőjüknek, a méhnek és a virágnak egyaránt, a gyönyör adása és elfogadása szükséglet és elragadtatás.

Orphalese népe, legyetek olyanok a gyönyöreitekben, mint a méhek és a virágok.