2012. április 27., péntek


Senki sem tud végigmenni az úton, de ne feküdjünk le rögtön az elején. Köteles vagy addig haladni előre, amíg csak telik az erődből, jutalmul: minden megtett lépés dicséri jellemed. 
A világ helyzete sohasem reménytelen, mert azokon múlik, akik nem hisznek benne, hanem azokon, akik hisznek az életben.
 Élj úgy, hogy nincs megbánás, akkor jól éltél.
 A tegnapi tévedés ma legyen számodra tanulság.
 Úgy tanulj, mintha sosem halnál meg és úgy élj, hogy mindig gondolj a halálra.
 Amit Isten neked adott, a testvéreknek szánta, de a te feladatod a kiosztás.
 Nem érdekel mikor lesz világvége, hisz ki tudja, hogy élek e még egy órát...(Beer Miklós)
 Sohase mond: "elveszítettem" semmiről; mond: "visszaadtam". (Fodor Ákos)
 Vágyaid mutatják legpontosabban ki vagy.
 Ha hibázol a szívedre ne vedd, a hiba a szeretethez vezet. Aki meglátja magában a hibát, az másoknak is könnyen megbocsát.
 Életem egy küzdelem, hinni kell, hogy végtelen, célja van amit megér, nem adnám fel én semmiért.


 
Tamási Jenő: Televízió Megállíthatatlanul

Ömlik belőle a bénító káprázat,
És a sziromtalan, üres szavak.
Bűvölő sugaraiban aszalódik
A lélek, a szív és az agy.
Egy mindent felfaló
Félelmetes bálvány foglya vagy.
És az írás már megjelent a falon

Bódás János: Végtelenség
Az Isten belefér egy röpke percbe, -
és mégis végtelen időt betölt.
Őt hordozza a testek csöppnyi sejtje,-
mégis szavára mozdul ég s a föld.

Az Isten az, ki könnyű, csendes álmot,
s csillagokat ostromló vágyat ad, -
s míg roppant változásokat igazgat,
megolvasgatja a hajszálakat

A gondolat ereje.
A szó a gondolat öltözéke,
Ha felhangzik, érti az emberek nemzedéke.
A fül az a kiskapu, melyen, ha bebocsátják,
A szívükben megpihen, s leveszi ruháját.
Ha a szó ismét meztelen, munkába áll nesztelen,
S ha elég tiszta a gondolat, elűzi a gondokat.
Hát legyen minden gondolatnak fehér a palástja,
Hogy aki beengedi, biztosan meglássa.
Meglássa azt, amit eddig csak sejtett,
Hogy szívében lakik az Isteni Gyermek.


Somogyi Gáborné:  Isten telefonszáma
„Arra tekintek én, aki szegény és megtörött lelkű, és aki beszédemet rettegi. (Ézsaiás 66: 2)
Ismeritek?…
Nincs meg a telefonkönyvben.
Kérdeztetek már bölcs embereket?
Kutattátok már epekedve, várva,
Hátha meglenne valahol a száma?…
Átnéztétek a Bibliát is érte?
Ó, ezt a számot már sok ember kérte!
Ó, ezt a számot már sok ember várta!
A készüléket zörgette hiába –
Süket, hideg, néma maradt az égbolt.
A számok egymás után csak peregtek,
S nem lett belőlük fényes, csengő dallam,
Senki nem szólt: Ki az, bátran, csak halljam!
Senki nem szólt: süket csend volt a válasz,
Mily szívfájdító, üres némaság az…
Titkos dolog. Könyvekbe nincs beírva.
Hol van? Hová menjünk a számát megkeresni?
A gőg elől ez mindig el lesz rejtve,
De az alázatosoknak Ő maga megjelenti.

„Ha megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arcomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával, én is meghallgatom őket a mennyből és megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.” (II. Krón. 7: 14.)







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése