A vakon született meggyógyítása

 Születésétől vak koldust Látott Jézus egyszer.

„Ez a bűnös, vagy szülei, Kit Isten így megver?”

 - Kérdezték a tanítványok, De Urunk ezt mondta:

„Ez se bűnös, meg azok se, Másért van e próba:

 Isten dicsősége lesz majd Nyilvánvaló benne.”

Sarat csinált, s rákente az Öröktől vak szemre.

 „Mosakodj meg Siloám nak Tisztító tavába!”

Szót fogadott erre a vak, S megnyílt a látása.

 De a farizeus horda Meghurcolta érte,

Őt is, meg a szüleit is, Mind, ki Jézust védte.

 Azt hozták fel ürügynek a Názáreti ellen:

„Szombat napon sarat csinált, Tehát bűnös ember.”

  „Bűnös vagy nem?! Mit tudom én, Bármit kiabáltok.

Egyet tudok – szólott a vak – Vak voltam, most látok!”

 Bárkit bármi az igazi  Emberségben gátol:

Óva inti az Úr Jézus A lelki vakságtól.

DÁVID       

 Nagyobb volt, mint a gőgös Góliát...

Saulnál is, megnyerve sok csatát.

De legnagyobb, amikor megbocsát,

mikor legyőzi saját bosszúját,

legyőzve ezzel önző önmagát.

 Lelkem, bár hatna ez a példa rád!

Egy hitetlenhez

 Miért vitatod, van-e Isten vagy nincs, Létezik-e a pokol vagy a menny?

Nem vita dönti el ezt, sem a szókincs

Még csak a hit se, hisz úgyse hiszel. Mégha vitában legyőzöl is engem,

Élem mint te a földieket.

Mit veszítek ha hit él a szívemben?Mit veszítek, ha a föld betemet?

Nékem a hit örök menedékem,

Vigasz a bajba, halálba remény! És ha van Isten, kárhozat és menny,

Mit veszítesz te, de mit nyerek én!