2012. április 1., vasárnap

ígei , verses bozonyságok



Kedves Atyafiak!Keresztyén / Keresztény / Testvéreim-az Úrban
Megkezdődött a nagyhét, a vidám Virág Vasárnapi ünnep gyorsan közeleg a végéhez.
 Jézus tudja, mi következik be, ismeri jól előre a történések sorozatát.
Próbáljunk Lélekben, a Belső emberben végig menni ezen a héten, mindazon a dolgokon, miket el kellett szenvednie Megváltónknak, érettünk, helyettünk
Áldott hetet, Isten vezesse odafigyelésünket.
Szeretettel Benci bácsi / Molnár atyafi /
Békesség az Úrban
-,-,-,-,,-,-,--,,-,-,--,

      V I R Á G V A S Á R N A P  .
Vonulj be Jézusom életemnek
Virágosa bársony szőnyegén.!
Hozsannával, Hangos örömmel
Kitárt kapukkal várlak én!

Virágvasárnap régi fényén,
Megtört nap, és tégedet
Kínos kereszt ,sötét nagy éj várt
Hódolat és a fény helyett.

Ne így fogadjon Téged lelkem !
Ne ácsoljak keresztet én !
Vonulj be, Jézus, életemnek
Virágos bársonyszőnyegén!
 
Pilinszky János: Virágvasárnap (részlet)

Jézus jeruzsálemi bevonulásáról János evangélistánál olvashatjuk a legjelentősebb beszámolót. Szereplői: a lelkes tanítványok serege, az út porába hulló pálmaágak, s az isteni teher alatt szelíden lépkedő "szamaracska". S még valami: a kövek. Jézus még őket is bevonja az ujjongásba: ha nem a nép, hát ők, a "kövek kiáltanának!".

Ki ünnepel itt? Mintha a teremtett világ egy-egy képviselője, a kő, a pálma s a szamaracska az egész nagy egyetemet képviselné a bevonulásban. S itt érdemes megemlítenünk, hogy növények és állatok milyen szokatlan hangsúllyal szerepelnek mindig az Evangéliumban, főképp a példabeszédekben. De nem a hasonlat, és nem is holmi megszemélyesítés emeli különleges megvilágításba őket, hanem nyilván a Teremtő és teremtmény közötti viszony csodálatos komolysága.

Amikor Jézus "dicsőségesen" bevonul Jeruzsálembe, erre a futó ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja a pillanat, és belepi az út pora. Az igazi, a tulajdonképpeni "megdicsőülés" még hátravan. Erről az Evangéliumnak talán legcsodálatosabban paradox mondatai következnek, közvetlenül a jeruzsálemi bevonulás után.

"Eljött az óra, hogy az Emberfia megdicsőíttessék. Bizony, bizony mondom nektek, ha csak a gabonaszem a földbe nem esik és meg nem hal, maga marad..." "Most az én lelkem megrendült. És mit mondjak? Atyám, szabadíts meg engem ezen órától! De hisz azért jöttem ez órára, Atyám, dicsőítsd meg nevedet!"



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése