verses bizonyság

SZERESD ELLENSÉGEDET
Mily nehéz szeretni azt,
ki durván, sáros lábbal,
mélyen lelkedbe tapos,
s kárörvend fájdalmadon.
Arcán Júdási mosoly,
szíve szándéka gonosz.
Gonoszsága tőrbe csal,
hamis az ajándéka.
Némán tűrsz, mint áldozat,
nem fizetsz rosszért rosszal,
de ki ádáz ellenség,
oly nehéz szeretni azt.
Krisztusi példa segít,
kik keresztre feszítik,
azokért imádkozik,
vére értük ontatik..
ha szívedben Ő lakik.
már képes vagy szeretni,
ki ellened vétkezik,
s tudsz érte imádkozni.
Schvalm Rózsa
KEZDET ÉS A VÉG
Uram Te vagy, a Kezdet s Te vagy a Vég,
középpont, a lét kiinduló pontja,
Teremtő és fenntartó egy személyben,
a világ sorsának irányítója.
Emberi büszkeség a válság oka,
ha önmagát helyezi középpontba.
Saját sorsát önmaga irányítja,
Isten igazát, s tán létét tagadva.
Sötétet a fénytől, Te választod el,
és mi jó, mi rossz, Uram Te döntöd el.
Nem az a bölcs, aki magát annak mondja,
hanem az, aki hallgat a szavadra.
Nem mond rossznak jót, és a rosszat jónak,
s a keserűt édesnek nem hazudja,
Nem altat el részegítő itallal,
mert emlékszik Jézus, édes szavára.
Mellyel rávilágít az igazságra,
Isten szeretetére, jóságára.
A bűn állapotából elmozdulva,
helyreáll Isten, s ember kapcsolata.
Schvalm Rózsa
HOGYHA BENNED
Hogyha benned újjászületett szív dobog,
a nap ragyogását is, új fényben látod.
Magasabb szférák, rejtekébe lát szemed,
tárja titkait, a Mindenség előtted.
Életed, apró dolgaiban is érzed,
tapasztalod, az Isteni jelenlétet.
Nyilvánul személyes, lelki élményekben,
ha a kereszt fényében éled életed.
Ahol értünk adta, Önmagát az Isten.
kinyújtotta felénk, szabadító kezét,
Mindenhatóságának, dicsőségében,
árasztja az Ő, végtelen szeretetét.
Te is add önmagad, teljes bizalommal,
lélekben, benne lehetsz teljesen szabad.
Bilincsét letéve, önakaratodnak,
hittel, reménységgel, Vele járd utadat.
Schvalm Rózsa