verses bizonyság

Mindig velem Uram, mindig velem,
Mindig velem Uram, mindig velem,
  Még hanem láthat is gyarló szemem.
Azért ez énekem:velem van Istenem,
velem van Istenem, mindig velem.

Nem mondtad-é Uram híveidnek,
hogy Szentlelked fog majd lakni bennek?
Templomoddá engem tégy hát, s ó légy velem,
Tégy hát ó, s légy velem,mindig velem.

Veled Megfeszített új életben,
Élek most nem ,nem én, Te élsz bennem.
Hit által élek már, mert Jézus velem jár,
mert Jézus velem jár, én velem jár.

Kétségem, félelmem , s bántaimban,
Tudom, bizton vagyok karjaidban.
Nappal, s bús éjjelen,az Úr mindig velem,
Az Úr mindig velem, mindig velem.
--,,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

Isten szívén megpihenve Forrjon szívünk egybe hát,

 Isten szívén megpihenve Forrjon szívünk egybe hát,
Hitünk karja úgy ölelje Édes Megváltónkat át!
Ő fejünk, mi néki tagja, Ő a fény, mi színei;
Mi cselédek, ő a gazda, Ő miénk, övéi mi.

Szeretetben összeforrva, Egy közös test tagjai,
Tudjuk egymásért harcolva, Ha kell, vérünk ontani.
Úgy szerette földi nyáját S halt meg értünk jó Urunk;
Fájna néki, látva minket, Hogy szeretni nem tudunk.

Nevelj minket egyességre, Mint Atyáddal egy te vagy,
Míg eggyé lesz benned végre Minden szív az ég alatt;
Míg Szentlelked tiszta fénye Lesz csak fényünk és napunk,
S a világ meglátja végre, Hogy tanítvánnyid vagyunk.

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,

Rád tekint már hitem
Rád tekint már hitem Megváltóm, Istenem
a Golgotán:
Halld könyörgésemet, És vedd el vétkemet;
Mostantól hadd legyek Tied csupán.

Szívemet töltse be Kegyelmed ereje
Buzgósággal! Meghaltál érettem:
Add: szívem s életem Teérted éghessen
Forró lánggal.

Ha elfog útamon Félelem s fájdalom:
Fogd kezemet! Derítsd fel éjemet,
Szárítsd fel könnyemet: Tévelygésben ne hagyd
Én lelkemet!

Éltem ha fogyva-fogy, És a halál ahogy
Jön már felém: Megváltóm ments te meg
Kétségtől engemet, Nálad hogy üdvömet
Meglássam én.