verses bizonyság

Az Úr az én Pásztorom
Menni kell, szólít a messzeség,
de nem tudom az utat, Uram!
Légy Te nekem ezért menedék,
vízzel teli edényem, kutam!

Te mondd meg, hogy hová is menjek,
és ha tévelyegnék, ne hagyd!
Használd botodat, hogy azzal terelgess,
s ha konok lennék is, fel ne adj!

Lehet, hogy én vagyok az egyetlenegy,
a legrosszabb bárány mind közül,
de tudom, hogy a szereteted
engem is ugyanúgy vesz körül.

Az Úr az én Pásztorom,
nem tévedhetek el,
még akkor se, ha bolyongok,

-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-

Hasznos élet
"Ha tudok segiteni valakin,
amint elmegyek mellette,
ha tudok egy bátoritó szót,
ami bizakodóvá tette,
ha megtudom mutatni,
hogy az ő útja helytelen,
akkor már nem hiábavaló az életem

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

AZ ÖRÖM 10 PARANCSOLATA:

1. Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömöt.
2. Mosolyogj, és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetben is.
3. Szívből ismételgesd: "Isten, aki szeret engem, mindig jelen van."
4. Szüntelenül törekedj arra, hogy az embereknek csak a jó oldalát lásd.
5. Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorúságot.
6. Kerüld a panaszkodást és a kritikát, mert ezeknél semmi sem nyomasztóbb.
7. Munkádat örömmel és vidáman végezd.
8. A látogatókat mindig szívesen, jóindulattal fogadd.
9. A szenvedőket vigasztald, magadról felejtkezzél el.
10. Ha mindenütt az örömet terjeszted, biztos lehetsz abban, hogy magad is rátalálsz.
(Gasbon Courbis)

-,-,-,-,-,,-,-,-,-,,,,-,,-,-,--

EGY ÖNFEJŰ JUHOCSK

OTTHAGYTA A NYÁJAT.
ÖSSZEVISSZA KÓBOROL,
BEJÁR MESSZE TÁJAT.

2. VIHAR TÖR KI, ESNI KEZD,
ELTART MÉG SOKÁIG.
HOVÁ HAJTSA A FEJÉT?
HOL LEL BÉKESSÉGET?

3. NEM LÁT SEMMIT,
MERT AZ ÉG ÉJJELI SÖTÉT LETT.
HOVÁ HAJTSA A FEJÉT?
HOL LEL BÉKESSÉGET?

4. MEGSZOMJAZOTT, INNI KÉR,
VIZET HOL TALÁLHAT?
PUSZTÁTÓL IVÓ VIZET,
S ÉLELMET SEM VÁRHAT...

5. JAJ, EGY FARKAS JÖN AMOTT,
SZÍVE NAGYOT DOBBAN.
A PÁSZTORA MEGLELI.
S TUDOD MIT TESZ VELE?
KARJAIRA FÖLVESZI,

ÍGY LESZ BÉKESSÉGE.

-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-

Szeretem az Urat, mert meghallgatja
esedezéseim szavát.
Mert az ő fülét felém fordítja,
azért segítségül hívom őt egész életemben.
Körülvettek engem a halál kötelei,
és a pokol szorongattatásai támadtak meg
engem;
nyomorúságomba és ínségbe jutottam.
És az Úrnak nevét segítségül hívám:
Kérlek Uram, szabadíts meg az én lelkemet!
Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk
irgalmas.
Az Úr megőrzi az alázatosokat;
én ügyefogyott voltam és megszabadított
engem.
Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba,
mert az Úr jót tett teveled.
Minthogy megszabadítottad lelkemet a
haláltól,
szemeimet a könnyhullástól és lábamat az
eséstől"
(Zsolt 116:1-8).

-,-,-,-,-,,,-,-,,-,-,-,,-,-,-,-

Éneklek az Úrnak, mert fenséges ő,
lovat lovasával tengerbe vetett.
Erősségem az Úr és énekem,
szabadítómmá lőn nekem;
ez az én Istenem, őt dicsérem,
atyámnak Istene, őt magasztalom.
Jobbod, Uram, erő által dicsőül,
jobbod, Uram ellenséget összetör.
Kicsoda az istenek közt olyan, mint te Uram?
Kicsoda olyan, mint te, szentséggel dicső,
félelemmel dicsérendő és csudatévő?
Az Úr uralkodik mind örökkön örökké.
... Énekeljetek az Úrnak, mert fenséges ő,
lovat lovasával tengerbe vetett"
(2 Móz 15:1-2. 6. 11. 18. 21.)