VÁRLAK URAM, JÖJJ HOZZÁM
Szerző: Lakatos Péter

1. Várlak, Uram, jöjj hozzám.
Hívlak, kérlek szólj hozzám.
Tudod, Rajtad kívül nincs más nekem,
Kiben bízhatnék, Tiéd egész életem.

Tiéd minden tisztelet, örökké!

2. Csak Benned bízom, Uram, egyedül,
Te megtartod életem.
Ismerem hangodnak szelíd szavát,
Csak szólj és indulok.

Tiéd minden tisztelet, örökké!

3. Látlak már Téged mint győztes Királyt.
Hallom angyalok kórusát.
Éneklem én is, hogy szent vagy Uram,
Szent vagy Istenem,

Tiéd minden tisztelet, örökké!



 MÁR KERESZTEM VÁLLRA VETTEM

1. Már keresztem vállra vettem,
S érted mindent elhagyok.
Mindenem vagy; árva lettem,
Honja-vesztett szív vagyok.
Vágyat, célt a múltnak adtam,
Nincs már bennem vak remény,
Mégis gazdag úr maradtam:
Isten és a menny enyém!

2. Ember bánthat és zavarhat:
Szíved áldott menedék;
Sorsom próbál és sanyargat:
Édes csenddel vár az ég.
Nincsen bú, mely könnyet adjon,
Míg kegyelmed van velem,
Nincs öröm, mely elragadjon,
Hogyha nem benned lelem.

3. Lelkem, teljes üdv a részed,
Hagyd a bút s a gondot el,
Légy vidám, ha meg-megérzed:
Tenni kell még s tűrni kell!
Gondold el: ki Lelke éltet,
Milyen Atya mosolya?
Megváltód meghalt teérted:
Mit bánkódnál, menny fia?

4. Kegyelemből dicsőségbe
Szállj, hited majd szárnyat ad,
S az örök menny fénykörébe
Bevezet majd szent Urad!
Véget ér itt küldetésed,
Elszáll vándoréleted,
Üdvösséggé lesz reményed,
Égi látássá hited.