verses bizonyság

Én mondom...                                                                              ..

.még ne akard megtudni, hogy milyen a legteljesebb összeolvadás!
Amikor feloldódik az Egyben maradéktalanul minden, mi más,

s egyenértékű lesz az összes rész, a Teljesség Misztériumában,
Egyetlen Lélekként lakozol majd egyszerre milliárd álruhában!

Mindegyikben Te leszel az Élet... Világra nemzenek-szülnek Téged,
kényeztetnek, tapsolnak, szeretnek, vagy gyűlölnek s megkülönböztetnek,

éheztetnek, vernek, eltaposnak, eltemetnek névtelen halottnak.

Te leszel a paprika illata, a narancs színe, a meggy zamata,

jajveszékelés s örömdal hangja, a fényes napkorong sötét magja,
húsétkek ízéért leölt páva, s meleg véréből felszálló pára...

Leszel kráterek tüze és láva, lakóházakat ledöntő szélvész,
leszel földeket tápláló folyam, rajta a csónak, benne a révész -,

Leszel ellenséged és hű társad -: magadnak! Immár sohase másnak...
Most mondd: még mindig tudni akarod, milyen, ha téged ölel ten-karod?

Én mondom: még ne akard megtudni, milyen a végső összeolvadás!
Mert tudni: visszafordíthatatlan, s nyomában sosem fogan több varázs!

Vagy várj! Az ellenkezőjét mondom, hisz önmagamként szeretlek Téged:
Nem nélkülözheted a Kegyelmet, tudd: nem vagy kevesebb, mint az Élet!  Pató Selam

Örök Anyák -

Akiknek óhajából Testet öltött a Szeretet
S ott vert tanyát Ott lelt lüktető jászolt
Hol szétömlik a Lelketek -

Örök Anyák - Ti körülöleltétek
A Gyermekben a Végtelent ,Istent Magát
Urát a teremtésnek E Szeretetben - Idelent -

Örök Anyák - Ringattatok s ringtatok
Az éteri, Élő Vízen ,A test falán
Lágyan áthatoltatok Míg pihent a szív a szíven -

Örök Anyák - Akikből táplálkozott
Az ajak, szív és értelem Hálánk Szavát
Mely csak titokban áldozott Nektek, át hosszú éveken -

Örök Anyák - Fogadjátok örökre -
E Hála Szóvá testesült - Túllép saját
Jelentésén a röpte Mert szárnya tárt
karja feszült!  Pató Selam