bizonyság

Gondolatok

Szegények ,csonkák bénák

"Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkalábúakat, sántákat, vakokat: És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor." /Lukacs 14:13-14/

Egy gyülekezettel, vagy egy egyénnel is elfordulhat, hogy annyira `elszellemesedik `hogy elfelejtkezik olyan fontos dolgokról, mint a szegényekkel, betegekkel való törődés.
Ismerek egy gyülekezetet, ahol tényleg biblikus és jó a tanítás, a tagok szeretik egymást  hallottam egy nyomorék hivő nőtől, hogy senki nem látogatja, meg és nemigen barátkoznak vele. Ezt már egy másik nyomorék lánytól is hallottam.                                                                  Miféle bizonyság ez? És ha mi lennénk az ő helyükben? Próbáljuk meg kicsit átérezni a helyzetüket.
Szívesen hívunk meg testvéreket, akikkel Mi jól érezzük magunkat, akik érdekes, jópofa dolgokat mondanak, de Jézus azt mondja, hogy ne ezeket hívjuk meg, hanem akik Szerencsétlenek és kevésbe `népszerűek`.
Erről  beszel Jakab apostol, amikor azt mondja: "Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában; És rátekintek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki:                                                            Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok:  Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé: Nem mondtatok-e ellent magatoknak, és nem lettetek-e gonosz gondolkozású bírákká?.........De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói." /2:2-4,9/
Kövessük Jézust ebben is, aki nem vetette meg a leprásokat sem, hanem hozzájuk ért és meggyógyította őket és kegyelmesen bánt a szegényekkel, a társadalom kivetetteivel és a betegekkel.
Nem mintha ebből igazulnak meg, vagy emiatt lennének keresztyének, hiszen van sok hitetlen jótékonykodó is, hanem azért mert ebben is Krisztus követői akarunk lenni, és mert ez is a hit cselekedete, amiről Jakab apostol ugyanabban a fejezetben beszel /2:14-26/.
Nem beszélve arról, hogy Jézus mondja azoknak, akik törődtek a szerencsétlen testvérekkel: "Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." /Máté25:40/

Bizonyságot szeretnék tenni, magamról szintén ez igével kapcsolatban.

Tavaly a jobb lábam teljesen érzéstelen lett . Ez év Január 6.-án műtöttek, és utána nagyon hosszú ideig kórházba voltam . Nagyon rá mutatott az Úr ki az aki testvér a bajban.

A Kékesi Zoltán, Jan , Mártika, Reményke(Marika) Tibor, és sokan aki Imájukban hordtak, Vadvircsi(Ildikó) Ernőkém,, Terike, István és Magdika kedves barátnőm Katika

És nagyon hálás szível emlékszem és köszönöm az Úrnak a Tóth Ernő és felesége Hanna önzetlen segítségét. Akik állandóan jöttek a kórházba hozzám. A gyógytornászok, akik járnak hozzám és bizonyságot tettem az Úr hatalmas voltáról. Mind azoknak, akik itt is érdeklődtek. Hálásan köszönöm meg a Férjemnek oda adó szeretetét, amellyel gondoz a mai napig. Mert sajnos még nem tudok menni. Az Úr hiszem ,hogy talpra állít és ha nem akkor is dicsőítem az Ő nevét . Bizony sok mindent lát a kórházba ilyenkor az ember.

Láttam, hogy szabadultak meg minél előbb a szülőtől a gyermekek, mert nem akarták ápolni.

Viszont nem feledkeztek meg addig kedvesek lenni míg az idős szülő nem mond le javukra a vagyonáról. Hálát adok, hogy bent a kórházban is segíteni tudtam, ha keveset is a betegtársaimnak, bizonyságot tettem nővérnek, orvosnak, betegnek. Köszönöm, hogy nem hiába történt. Az Úrnak terve van az életemmel.

Az én életem is gyökeresen megváltozott. Mivel mozgásképtelen lettem, Imámba kértem az Úrat mit tegyek a reám bízott gyerekekkel?

Az értelmi fogyatékos gyermeket mivel nem tudom ellátni egy fogyatékos otthonba került.

Viszont amikor tudjuk, hozzuk haza. Jelenleg itthon van. Jól beilleszkedett társaihoz.

Féknéger testvére mivel már 18 éves lett más utógondozót kapott.

Örökbe fogadott lányunk sajnos hírtelen döntött életéről és elköltözött.

Tartjuk a kapcsolatot, van egy 6 hónapos unokánk tőle.

Egy fogadott kislányunk maradt itt aki szintén nem egészséges. Tőle semmi képen nem tudtam volna megválni, mert nagyon megviselte az állapotom.

Add azért nagy örömöt az Úr mert született egy kislányunokánk a fiatalabb fiaméktól Evelin.

Nagyon hálás vagyok az Úrnak megtartó kegyelméért és szeretetéért.

Mikor a rohammentő elvitt este akkor sírtam egész éjjel és az otthoni dolgokkal törődtem.

Amikor egy Ige megszólalt belülről egy halk figyelmeztetés „

"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Filippi 4:12) ..

Valószínű egy újabb műtét elé kel néznem és nem hosszú időre engedtek ki a kórházból.

Köszönöm mind azoknak, akik ezekben a nehéz óráimba mellette voltak- vannak.

Ilyenkor valóban látni mikor testvér a testvér.

Próbálok mindenkit elérni, akik a baráti körömbe tartoztak a régi multyn sajnos az nem működött és megkellet szüntetni.

Áldjon az Úr minden olvasót.    Szeretettel-