2011. június 27., hétfő

verses bizonyság



Ősi magyar áldás


Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,

Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen aki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek. 




Ne feledjétek, hogy ...

A kötelesség szeretet nélkül elkedvetlenít…
A felelősség szeretet nélkül kíméletlenség…
Az igazságosság szeretet nélkül megkeményít…
Az okosság szeretet nélkül ravaszság…
A rend szeretet nélkül kicsinyesség…
A barátság szeretet nélkül képmutatás…
Az becsület szeretet nélkül gőg…
A gazdagság szeretet nélkül f ösvényesség…
A hit szeretet nélkül vakbuzgóság…
Az élet szeretet nélkül értelmetlen  (Lukátsi Vilma)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése