2011. június 26., vasárnap

bizonyság

Ez valóban Jézus követése.                                                

Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. (Józs 1,9a)
Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket meg nem ölhetik. (Mt 10,28a)
Jób 38,1-11; 42,1-6 -- Mt 27,1-14
--------------------------------------------------------
Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak, akikéit megtartjátok, megtartatnak. János 20,23
Uram!
Egyetemes bűnbocsánatot hirdettél. Áldozati haláloddal azt meg is szerezted számunkra. Evangéliumodban pedig nagy hangsúllyal szóltál a megbocsátó lelkületről.
Tudtad: a családi boldogtalanságnak is és a milliók életét áldozatul követelő háborúknak is a meg nem bocsátott bűnök az okozói.
Sokan - furcsa módon - a megbocsátást az erőtlenség jelének tekintik. Pedig az ellenkezője igaz. Isten mindenhatóságából adsz belénk egy csöppet, ha meg tudunk bocsátani. A tanítómese szerint a dühöngő szélvihar teljes erőfeszítésével sem tudta leszedni a vándor köntösét.                          A nyájas napsugár igen. Ő volt az erősebb.
Az emberek közötti elválasztó akadályokat sem a lesújtó ököl, sem a gyilkos fegyverek tüze nem tudja lebontani. De lebontja a megbocsátó testvéri szó.
Uram!
A meg nem bocsátott bűnök börtönfala nemcsak a társunkat akadályozza meg a hozzád jövetelében. Mindenkit  gátol a Hozzád való közelítésükben. Életünk új viszonyának a föltétele: a bűnbocsánat. Ezt az életet derűs ég alatt folytathatjuk, mert beragyogja Isten bocsánatának ígérete.

Ha ezt mindig tökéletesen megtartanánk, Jézus sorsára jutnánk. Ő szeretett minket; drága volt neki: a keresztre jutott vele, és mi is oda jutnánk. A Földön nem valósítható meg a Menny, ez a világ nem arról szól. Jézusnak sem ment, az életét kellett neki adnia érte, és a Bibliában nem azt olvassuk, hogy a föltámadásával ebben a világban állította fel az ő országát, hanem pont az ellenkezőjét. Milyen választásaink lehetnek így? Megyünk ővele, vagy még egy kicsit maradni szeretnénk, és teszünk azért - ha szükséges, - hogy azt a kis időt még egészséges viszonyok között éljük le? Mindamellett - ahogy Isten is teszi - gyakorolnunk kell magunkat a türelemben, a megbocsátásban, az engedékenységben, a szeretetben, az irgalmasságban, de - sajnos - ez ebben a világban nem mindig ér célt. Ilyenkor két lehetőség van: a kereszt, vagy a fegyver./ de semmi esetre sem a testi fegyver, hanem csupán a Szellemi,Lelki/ Véleményem szerint egy kicsit mindkettőre szükség van, mert az önvédelem mellett a békességre is törekedni kell, a béketűrés elvetésének már nagyon súlyos oka kell, hogy legyen./ de semmi esetre sem szabad fizikális cselekedetekre vetemüljön keresztény ,keresztyén ember/ Amíg lehet, és nem jár életbevágó következményekkel, mindíg a békés megoldást kell választani, akkor is, ha ez áldozattal jár. Nem szabad minden apróságot tökéletesen megkövetelni, akkor sem, ha jogunk szerint neküknk van igazunk. A legtöbb esetben ennél drágább a békesség megőrzése, az ember pitiáner dolgok miatt ne háborogjon. Ezt mindig mérlegelni kell, hogy mikor melyik indokoltabb. /Ameddig nem kényszerítenek Isten törvénye, az Evangélium ,Maga Isten,Jézus Krisztus tagadásársa,  Addig meg kell teni, mit az állami törvények követelnek, előírmak a keresztyéneknek / keretényeknek /                                                                                              
-------------------------------------------------------

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése