verses bizonyság

KRISZTUSRA  VÁRUNK !  /Túrmezei Erzsébet./

Nem tudjuk, mi jön: titok a holnap.

Némák a titkok. Nem válaszolnak.

Rejtő ködükbe szemünk nem láthat....

de elültetjük kis almafánkat.,

                    Bízva, hogy kihajt, gyümölcsöt terem.

                    Titok a jövő.  Sürget a jelen.

                    Nem tudjuk, mi jön: Titok a holnap.

                    Némák a titkok, Nem válaszolnak.

De a ma int, hogy híven szolgáljunk,

mert tudjuk, Ki jön: Krisztusra várunk.

Ha hirtelen jön, ha észrevétlen,

munkában leljen,ne resten, tétlen!

Testvérek terhét vállalja vállunk!

Mert tudjuk, Ki jön:

Krisztusra várunk!

HÚSVÉTI  FÁK .

Azon a vasárnap, ujjongtak a pálmák,

mert a megváltásnak messiási álmát

valósulva látták.

Jeruzsálem népe; Jött Jézus... lepleket

dobtak le elébe, s lengettek fölötte

büszke pálmaágat, azon a vasárnap.

Akkor, csütörtökön a szelíd olajfák

karcsú ágaikat lankadatlan lehajtják,

mert a Gecsemáné --kertben gyötrelemmel

vért verejtékezett egy magányos ember,

vére szét folyott a fekete rögökön,

akkor csütörtökön.

Azon a pénteken szomorú szél susog,

búsan hajladoztak bánatos cédrusok,

mert fönn  a Golgotán cédrusfából ácsolt

kereszten függött egy véresre korbácsolt,

meggyötört, megkínzott kihűlt, sápadt tetem,

azon a pénteket.

S a másik vasárnap, úgy pirkadat tájban,

kivirult a világ valamennyi fája,

északi fenyőktől, délszaki pálmákig

mind üdén kizöldül,lombot hajt, virágzik,

mert halottaiból Jézus ím feltámadt

ezen a vasárnap!

Péter napon ....

Uram, én vártalak , Nappalon, éjjelen,

Uram, én vártalak. Őriztem mélyen ,

bent a szívemben a vágyamat.

Holtan, üres voltam, céltalan, árva,

keresve, epedve, várva már

feléd tártam az életem.

Uram, én vártalak, de fényességed

földre leroskaszt és látom,

minket szolgálni Uram, én nem tudom.

Eredj el én tőlem.

Fényed ha rám hull, szépséges magam,

büszke ruhám nem látod Uram,

csak rongy maradt,

Eredj el tőlem életem üdve,

Hagy nyomorultan a porba feküdve,

szegényen, üresen, céltalan.

Eredj el én tőlem ,

célom, jövendőm ily nyomorultan, ilyen

esendőn, hiába követném nyomdokod,

Eredj el én tőle.

Az aki voltam,maradjak tovább,

könnyesen, holtan.

Nem várva már soha senkire,

Eredj el én tőlem.

És szólal a Mester, így megalázva,

telve sebekkel, összetörve

vagy az enyém!