verse köszöntő

H Ú S V É T   E L Ő T T  !

Tudtam,hogy nincs már messze az óra,

Hogy nemsokára elvégeztetik.

Szent imájának minden drága szója,

Tanítványaiért esedezik.

Kereszt előtt a Gecsemáné kertben,

Tudta, hogy mit rejt a kétes sötét,

A csók, a holdas , kétszínű berkekben….

És vissza tette Málkus fülét.

Tudta ,hogy  a Nagy Halál szárnyát bontva,

Az égő kínok véres árnya itt,

Hogy már utolsó vacsoráját osztja….

És mossa tanítványai lábait.

Húsvét előtt, nagypéntek éjszakáján,

A Kereszt fénye az egekbe tör,

Mert mérhetetlen áldozata árán,

A bűnös földet váltotta meg Ő….

 HOZSANNA UTÁN - Máté 21:12-16.
(Győri József)

Hervadnak már a pálmaágak
Országútján a nagy Királynak.
Szerteoszlik éljenző népe.
A templomig kevés kísérte.
Pénz, üzlet, bálvány felborítva,
Nyerészkedők megszomorítva.
Valahol, a város szívében
Haláláról tárgyalnak éppen.

Nehéz kép ez: tél a tavaszban.
De egy csendes templomsarokban
Ott áll Jézus: tavasz a télben.
Nagyok nélkül, kicsik körében.
Prófétálnak a gyermekszájak:
„Hozsánna a Dávid fiának!’’
- Hallod, Mester, mit zeng az ének? -
Igen, hallom. Isten nevének
Gyermekek adnak dicsőséget.

Míg elhagyják, erősek, épek,
Jönnek a betegek, szegények.
Sánták, bénák kínnal mozogva,
Világtalanok tapogatva.
S ott, a csendes templomsarokban
Üdít, gyógyít mindent, kit áthat.
Szemétté lett a földi látszat.
Megváltott az égi alázat.

VIRÁGVASÁRNAP

ÁLDOTT, AKI JŐ

Jertek, mondjunk hálát: énekeljünk!

Eljött a Király, vígan örvendjünk.

Áldott, aki jô az Úrnak nevében

Olajágakkal jöttén vigadozzunk.

Legyen áldott!

Tárt kapu várja Isten szent Fiát;

Ô a kegyelem: nékünk üdvöt ád!

        Gerzsenyi Sándor