verse bizonyság

   Elég neked az én kegyelmem... (2Kor 12:9)

Az egyik közismert és közkedvelt, remek focista szerint a futballisták nem keresnek sokat. Nem? Példának hozza fel az angol válogatott egyik ászát, a heti 250.000 angol fontot kereső, mostanság meglehetősen halovány sztár gyenge keresetét. Ez tényleg nem sok. Számítsuk csak át: 320X250.000 = 80.000.000. Ennyit keres forintba átszámolva ez a sajnálni valóan kevés bevételű focista. Hetente. Ez tényleg nem sok. Vajon meg tud élni belőle? Nem a kedélyeket szeretném borzolni, de ha jól belegondolunk, akkor nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a legtöbb ember hazánkban egész életében (!!) nem keres annyit, mint a fent említett focista egyetlen hét alatt. Mégis elégedetlenkednek időnként ezek a csillagászati árakat kereső profik. Irigykedni persze nem érdemes senkire. Aki jelentősen jobban keres, mint mi  legyen bármi a foglalkozása, vagy hivatása , gondoljunk arra, hogy vajon tudnánk-e azt csinálni és olyan minőségben, mint ő? Továbbá mi, hívő emberek nem feltétlenül csak a földi dolgokra tekintünk. Mi tudjuk, hogy az odafenn valókkal kell törődnünk. A földi életre nézve pedig az Úr azt mondja nemcsak Pál apostolnak, hanem nekünk is: elég neked az én kegyelmem. Erre lehet, sokan azt mondanák, hogy Isten kegyelméből nem lehet megélni. Ám mi tudjuk, hogy csak abból lehet megélni, mert az elég. Mindenre

******************************************************************
A nap gondolata:
Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. (Joanne Kathleen Rowling)
********************************************************
Imádság:
Istenem! Ha Te mondod nekem, hogy elég, akkor nekem se lehet más szavam. Az elég se nem több, se nem kevesebb, mint amire szükségem van. Köszönöm, hogy elég lehet nekem is a Te kegyelmed. Nem is óhajtok többre, másra vágyakozni, mint a Te mindenre elégséges kegyelmedre, hiszen ez bűnbocsátó, üdvözítő kegyelem. Áldalak érte! Ámen
                -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

TAVASZVÁRÁS

Hordják a városon kívülre mind
a megroskadt, sáros, jeges havat.
Ez a nagy munka minket arra int,
hogy ezt a szennyet, mi bennünk maradt,
ami szívünkre szürkén ráfagyott,
ne tűrjük, – bár sokszor kudarcba fúlt
öntisztulási vágyunk, s távlatot
reményünk sem nyújt,
mert kísért a múlt.
Magunkban nincs erőnk kihordani;
a felgyülemlett szenny mind Arra vár,
Ki tegnapi, mai, sőt holnapi
nyílt s titkos bűnünket kivitte már
– igen – a városon kívülre, hol
Isten Bárányaként megöletett.
Feloldott minket az átok alól,
s ezért szívünkben új tavasz lehet!
Balog Miklós