bizonyság

TELJES BIZODALOM …..

Uram, Tebenned bízom! Így szóltam egy napon,

Mikor nem volt segítség, sem földi támaszom

              s a szörnyű vészes árnyak

               sötéten úgy leszálltak !

Az éjben oly nyugodtan világolt ráma hold,

S minden csillag- sugárból a menny reménye szólt:

„Ne félj, ne félj, az Isten hamar felelni fog.

kegyelem véd, megőriz, eloszlik bánatod ,

félelmeid, sírásod örömre váltja mind!”

E szó igaz :Úrnak irgalma rám tekint,

Az árnyak szétoszoltak, Ő tart ,vezet tovább,

Kéz fogva visz magával örök hazámba át!

     Sóhaj helyett szól boldog énekem,

      Kristály hangon zeng én-nekem,

                   végtelen….

ELÉG

 („Elég néked az én kegyelmem” 2Kor. 12:9/a)
Nem kevés, nem sok… elég.
Az Atya kegyelme mindenre elég.
Ezzel erősíti szíveinket,
Ebből élünk, ez tart meg minket
hit által. És ez is ajándék!
Hiába minden emberi szándék,
alulról feltörni a mennybe,
így sose jutnánk kegyelembe.
Hiába az erőlködés,
hiába a törvényeskedés,
szertartások, önkínzó fegyelem,
ha felülről le nem hajlik :
a Kegyelem.
Ez a kegyelem, mielőtt kérted,
Krisztusban már lehajolt érted.
Bűnös, ragadd meg, fogadd el
bűnbánó, boldog szíveddel.
Fejszés András